Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
Hort 1. Heves megye, Budapesti kerület, gyöngyösi járáshoz tartozó Hort község. A terület ezen politikai felosztásán kívül vidék, környék, táj elnevezésekkel nem bír, v[agy] több falvak csoportozata közös neve alatt nem ismertetik. 2. A községnek csupán egy neve él, Horth, mely helybeli elterjedéssel bír és országszerte ismeretes. A lakosság csupán magyar ajkú. 3. Hajdan a község Szekeres egyháza 37 6 alatt volt ismeretes, a határban máig is Szekeres tónak nevezett helyen, azonban az elhalt öregektől öröklött hír szerint a nép azon még akkor igen kicsiny falut a törökök magyar honbóli kiverése idejében elhagyván, a jelenlegi pest-kassai országút melletti, de ugyanazon határban fekvő térre költözködött, s épített új falut, melyet azon időtől fogva Hortnak neveznek. 4. A község legkorábban 1332. évtől említtetik. 37 7 5. Nem tudatik a honnan lett népesítés. 6. Köztudomásból (hagyományból, írott v[agy] ismert emlékekből semmit) a község néveredetéről, értelmezéséről magyar nyelv szerint, amikor a 3. pontban érintett Szekeregyházáról a most nevezett Horthra költözködtek, a jelenleg is Horth cím alatt álló Horth község hordozkodási cím alatt neveztetett Horthnak. 7. A község határában előforduló többi topográfiai nevek: például mező (Körtvélyesi cím alatt, mert azon időben vadkörtefákkal volt beültetve). Nagy homoki, Nagyháti, Bogarasi, Kőhatári, Bekeny 37 8 aljai, Fertők mögi, Szarvágymenti, Közép düllő, Urdombja düllő, Tölgyesi, Vajai, Búrja, Tekerő, Györki út, Szilos, Nagy-Gyöngyösi, Cseplyei, Tobányi kertaljai, Péntek föld dűllő. Ezen dűlők között a Nagy homoki neveződik, minthogy sovány, partos, homokos, nagy homoki düllőnek. A Nagyháti emelkedett helyzeténél fogva Nagyhátinak. A Bogarasi, egy időben szőlő lévén, a szarvasbogarak által pusztíttatván Bogarasnak neveztetik. Akkori időbeli határ körül Kőhatárinak neveztetik. Bekenyaljai dűlő, sűrű, akkor volt berkekről ismeretes. Fertők mögi dülő, mostanáig is vízállásos helyről neveztetik. A Szarvágy dülő, ökörszarv formába folyik a víz, innen neveztetik Szarvágynak. A község határának éppen közepén fekszik, innen neveződik Közép dűlőnek. Urasági birtok lévén jelenleg is Úrdomb dülő. Régi időben tölgyfákkal volt beültetve, 37 6 Szekeres elpusztult falu első említésére, a helynév eredetére lásd Hatvan leírását. 37 7 A község nevét 1250-ben kelt oklevél említi Hurt néven. - GYÖRFFY Gy. 1987. III. 101. - A település neve a régi magyar hort 'vadászkutya, agár' főnévből keletkezett. -KISS L. 1978. 281. 37 8 Bökény elpusztult falu első említésére, a helynév eredetére lásd Csány leírását. 123
