Az 1848–49-es I. magyar hadtest iratai II. A januári újjászervezés és az első sikerek - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 10. (Eger, 2004)
Az északi mozgó hadtest januári újjászületése és az első sikerek
Schlik a január 4-i kassai győzelme után egy időre megállapodott, s a környező vármegyék hódoltatásával foglalkozott. Január 4-ét követően Galíciából erősítéseket is kapott, illetve a Kassánál és a Szepességben zsákmányolt ágyúkból új üteget is szervezett. Hadereje a szlovákokból toborzott Szirmay-féle szabadcsapat nélkül 8 zászlóaljra, 6 lovasszázadra és 35 lövegre szaporodott. A támadó hadműveletekben felhasználható erejét azonban a fontosabb városokban elhelyezett helyőrségi csapatok jelentősen csökkentették, az csak 6 zászlóaljat, 5 lovasszázadot és 26 löveget tett ki. Miskolc felé előcsapatai Hidasnémetiben, Göncön és Göncruszkán voltak felállítva, amelyek távolabbra is cirkáltak, időnként összecsapva a magyar cirkálókkal pl. január 16-án Forrón és Abaújszántón. 5 7 Schlik időközben értesült arról, hogy a megvert magyar hadtest erősítést kapott, s folyamatban van újjászervezése. A magyarokat megelőzendő, január 17-én támadásra szánta el magát. Erről értesítette Windisch-Grätz tábornagyot is. Jelentésében kifejtette, hogy ha az ellenség nálánál erősebbnek bizonyulna, fo céljának a magyarok Tokaj és Tarcal közötti lekötését fogja tekinteni; amennyiben pedig ez nem áll fenn, úgy a tokaji átkelőt próbálja megszerezni. Egyszersmind erősítés küldését is sürgette a császári fővezérnél. 5 8 Jelentésével Tomasini hadnagy január 18-án érkezett meg Windisch-Grätz főhadiszállására, aki ezt követően január 19-én Schlik támogatására rendelt egy 4 zászlóaljból, 8 lovasszázadból és 18 lövegből álló hadosztályt Schulzig altábornagy parancsnoksága alatt. 5' ; Schlik az erősítést be nem várva kezdett támadásba január 17-én. A támadó haderőt 3 hadoszlopra osztotta fel. Az 5 gyalog-, 1 lovasszázadból és 2 lövegből álló jobbszárny Zimburg őrnagy vezetésével Szikszónak tartott, a Herzmanovski őrnagy parancsnoksága alatt álló 1 zászlóalj, 1 lovasszázad és 2 löveg a balszárnyat képezve Gálszécs, Sátoraljaújhely és Bodrogkeresztúr felé vette az irányt, míg a Pergen- és Fiedler-dandárokból álló, mintegy 6000 fős centrum Tállya felé lett utasítva. 6 0 A jobbszárny még aznap elérte Alsónovajt, a balszárny pedig Kelecsényt és Gálszécset, a centrum elővédje (1 zászlóalj, 1 lovasszázad, 2 löveg) pedig Piatolli őrnagy vezetésével Hidasnémetit érte el. Január 18-án a jobbszárny Forróig, a centrum elővédje Göncruszkáig nyomult előre, a balszárny pedig Gálszécsen maradt. Fiedler vezérőrnagy aznap indult el Kassáról 1 zászlóaljjal, 1 lovasszázaddal és 6 löveggel, amely erővel Hidasnémetit érte el. Január 19-én a jobbszárny Forrón maradt, a balszárny Tőketerebest szállta meg. Az Abaújszántó felé előrenyomuló Piatolli őrnagy csapata aznap délelőtt tizenegy körül a falunál magyar csapatokba ütközött. A települést megszállva tartó Tchorznicki-különítmény, miután balszárnyát az ellenség megkerüléssel fenyegette, jelentéktelen tűzpárbajt követően Tállyára vonult vissza, ahol egyesült Bulharyn ezredes csapataival. Az elővédi összecsapás hírére Fiedler még aznap Forrón át Abaújszántóra, Pergen vezérőrnagy pedig Kassáról 1 zászlóaljjal, 1 lovasszázaddal és 12 löveggel Hidasnémetibe érkezett. 6 1 Az ellenség előrenyomulásáról értesülve a magyar csapatok is megváltoztatták felállásukat. Klapka a Gedeon őrnagy vezette csapatokat (20., 42. honvédzászlóalj, Vi század Hunyadi-huszár) Miskolcról Gesztelyen át Mezőzomborra, Mádra és Tállyára rendelte, ahová január 16-án kellett megérkezniük, ahol a Bulharyn-dandár részét képezték volna. Tokajból Mádra rendeltek 1 század Lehel-huszárt is. Ezek még az új dandárbeosztáshoz kapcsolódó vezénylések volt. 6- Az ellenséges előcsapatok aktivitásáról érkező hírek hatására január 15-én a különítményt Gesztelyen megállították, s a Bulharyn ezredestől Sulcz őrnagyhoz rendelt csapatok (52. honvédzászlóalj, l-l század Porosz herceg gyalogos, Württemberg-huszár) is helyükön maradtak. Január 16-án a Zákódandár (34. honvédzászlóalj, 2 század Császár-huszár, 6 löveg) Tokajból Mádra, az ott tartózkodó 4 ágyú pedig Tállyára, míg a Gedeon-dandár Megyaszóra lett rendelve, a korábban itt állomásozó 52. 5 7 KA AFA 1863.1. AK 1849-1-161.: Breit I. 239. o.; Kocziczka 102-103. o.; továbbá a 39. és a 223. sz. iratok. 5 8 Breit I. 239. o.; Riistow 1. 181-182. o. 5 9 Breit I. 239. o.: Borús 1975. 78. o.; Horváth II. 270. o.; Kocziczka 109., 111. o.; Nobili 160. o. 6 0 Breit I. 240. o. 6 1 Lásd a 238., 239., 247., 249., 250., 252., 253., 267., 277., 279., 280., 281. és 282. sz. iratokat: Kovács 149-150. o„ Breit I. 240. o„ Borús 1975. 79. o.; Kocziczka 113-119. o. 6 2 Lásd a 140. és a 179. sz. iratokat. - 12-
