Az 1848–49-es I. magyar hadtest iratai II. A januári újjászervezés és az első sikerek - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 10. (Eger, 2004)

Okmányok

össze-vissza lövetett. Gyáva tüzérek, nagyobbára rosszul lövők; az ellenség 10-szer lőtt, még ők egyszer. Most a kis lovasság, bár nagyobb része nem, jól tartja a lelket; de egy zászlóaljam (26-dik kívül) nincs, melybe bízhatnék; ha az 1-ső huszárezred egy osztálya, a 39-dik ezred egy, és a 34-dik honvédzászlóaljak nem érkeznek,

10

9 itt sereg nem létez, mivel fele a tiszteknek nem ér semmit. Ha vizsgálatot parancsolnék, az eredményt tudhatom; ha az ellenség Kassáról kiindul, Tiszafürednek tartok, összeegyesülvén a nagy sereggel, mellyel a Tisza felé visszavonulok, noha mit sem tudok róla."

0 Eredeti tisztázat: MOL H 2 OHB 1849:186. Közli Hermann 1990. 33-34. o. 15. Hely és dátum nélkül (vsz. Miskolc, 1849. január 7.) 111 Mészáros Lázár hadtestparancsnok napiparancsa Fájdalmas kebellel valék szerencsétlen szemtanúja, s fájdalom, fővezére, először Szikszó mellett, s legközelebb Kassánál a - mennyire a hazára nézve káros, a seregre nézve épp oly gyalázatos csata kimenetelének; mert elkeseredetten tapasztaltam, hogy míg egyrészről vészkörnyezte hazánk, mely azon seregnek vitéz bátorságában helyezvén bizodalmát, tőle védelmét várta, ezen bizalmában megcsalattatott, de másrészről e sereg, dacára minden elkövetett szorgalmamnak, mind engem, mind magát az egész haza előtt kompromittálta. Én e szerencsétlen esemény okainak kútforrását, mint már egy ízben említém, a tisztek vétkes hanyagságában látom, kik ahelyett, hogy mint vezérekhez illik, az alájok rendelt legénységet buzdították, tanították, vezérelték, s miután félelemből, megfutamlott, rendbehozták volna; magok voltak elsők, kik zászlóaljaikat, gyáva futamlásnak eredvén, odahagyták, s ezzel példát adván a magára hagyott legénységnek hasonló futásra, a hazának visszatéríthetlen kárt okoztak, magoknak pedig szégyent és a nép előtt mind maguk, mind a magyar sereg iránt bizalmatlanságot gerjesztettek; ennek következtében szigorúan meghagyom, rendelem és parancsolom minden zászlóalj- és lovasszázad parancsnokságnak, hogy mindazon fő- és altiszteket, és közlegényeket, kik a csatában zászlóaljukat, és illetőleg századjaikat odahagyták, a főparancsnoksághoz múlhatlanul pontosan jelentsék, hogy azok haditörvényszék elé állíttatván, rájuk a törvény szigorúsága teljes mértékben alkalmaztassák. A legnagyobb dicséretet, elismerést és méltánylatot érdemel Dessewffy Arisztid alezredes és elővédi dandárparancsnok, ki dacára a nagy rendetlenségnek, a parancsnoksága alatti dandárt a legnagyobb rendben Enyickére visszavonta; úgy a 20- és 26-ik honvédzászlóalj, melyek a végső percig vitézül tárták magukat; a 42. zászlóalj bátorságáért dicséretet, de parancsnoka, mivel zászlóalját rendbe hozni, visszavezérelni nem tudta, megrovást érdemel. Végre meg kell említenem a Coburg-huszárok egy részét is, kik mindvégig helytálltak, magukat a vitéz huszár nevezetre érdemesíték. Fogalmazvány: MOL H 147 vegyes iratok 14. doboz katonai vegyes iratok d. n. 77-78. f. "

w A Vetter tábornok által támogatásként január 2-án útnak indított Zákó-dandár alakulatai. '

1

0 Mészáros még ekkor is úgy hitte, hogy nemcsak a Perczel, hanem a Görgei vezette hadtest is a Közép-Tiszához vonul vissza. "' Az irat Mészárosnak aznap az OHB-hoz intézett jelentése alapján datálható. -29-