Az 1848–49-es I. magyar hadtest iratai II. A januári újjászervezés és az első sikerek - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 10. (Eger, 2004)
Az északi mozgó hadtest januári újjászületése és az első sikerek
hadbírósági vizsgálatot vont maga után. Friwiszt időnkénti betegsége és hadbírósági vizsgálata alatt Lányi Viktor főhadnagy helyettesítette.' 1 3 Mészáros parancsnokságához képest szervezettebb formát öltött a hadtest táborkara és a vezetés egyéb központi szervei is. A Csermelyi Lajos őrnagy vezette táborkar újabb tisztekkel bővült, így pl. Antos János, Szilányi Péter századosok, valamint a később okmányhamisítóként elhíresült Doenges Ede főhadnagy. Táborkari tiszteket osztottak be a dandárparancsnokok mellé is, így pl. a Dessewffy-dandárba Edényi Lipót főhadnagy, Bulharyn ezredeshez pedig Aloizy Skorutowski százados lett beosztva. Ahová nem osztottak be külön táborkari tisztet, ott a dandárparancsnokok segédtisztjei látták el ezt a feladatot, pl. Sulcz őrnagy mellett Rácz Lipót főhadnagy. A táborkari tisztek munkáját írnokok és fogalmazók segítették. Klapka mellett a személyi segédtiszti teendőket Prágay János főhadnagy látta el. A hadtest vezető és egyéb szerveinek az elhelyezéséért, rendjéért és biztonságáért a tábori térparancsnok, Vándorfy Miksa százados, valamint a főhadiszállási térparancsnok, Sztankóczy András százados felelt. A hadtest főhadbírói tisztségét Keresztes István hadbíró főhadnagy töltötte be. A tábori főpénztárnoki tisztséget továbbra is Holländer Leó százados látta el, aki mellé számvevősegéd is be volt osztva. A pénztár feletti rendelkezés terén Klapka ezredes és Farkassányi kormánybiztos között kisebb hatásköri vitára is sor került. 5 4 Január közepén több szempontból megoldatlan volt a hadtest egészségügyi ellátása. A hadtest korábbi igazgató törzsorvosa, Flór Ferenc január 6-án eltávozott, helyettesítésével Rakitta Alajost, a 42. honvédzászlóalj főorvosát bízta meg. Flór a későbbiekben nem tért vissza, mivel Mészáros a hadügyminisztérium egészségügyi osztályának vezetőjévé nevezte ki. A hadtesthez igazgató főorvosul Garay János került. A főorvos személyének ideiglenes hiányánál nagyobb gondot okozott az alakulatoknál mutatkozó orvoshiány. Ez abból származott, hogy több alakulathoz eleve nem neveztek ki elegendő orvost, illetve a kinevezettekből többeket kórházakba vezényeltek. Úgy tűnik, ez a probléma január folyamán is megoldatlan maradt. Gondot okoztak maguk a kórházak is. A hadtest betegeinek a fő ellátást biztosító kórházakat Egerben és Miskolcon alakították ki. A hadtest új. a tokaji átkelő védelmét szolgáló elhelyezkedése miatt és a Schlik támadása után január második felében bekövetkező új hadi helyzetben azonban ezek már nem tölthették be feladatukat. A hadtest számára az új főellátást biztosító kórházat Nyíregyházán szervezték meg. Szükség volt azonban köztes ellátást biztosító kisebb kórházakra is, ahol az elsődleges ellátást biztosították. Ilyen létezett Sárospatakon, s január második felében Tokajon és Tarcalon is létesítettek. E kórházak igazgató főorvosává Székely Józsefet nevezték ki. 5 5 Hiány mutatkozott a lovasságnál és a tüzérségnél állatorvosokban és a kovácsokban is. Január 16án Vizikovits József tábori főállatorvossá lett kinevezve hadnagyi ranggal. Ugyanekkor több kovács beosztásáról is rendelkeztek. A beteg lovak gondozására kezdetben Miskolcon, majd Nyíregyházán hoztak létre egy kisebb részleget. 5'' A január 22-23-i (arcali és bodrogkeresztúri győzelmek Mint már utaltunk rá, Klapka elsőrendű feladatának a Tisza-vonal megtartását tekintette. Ezt írták elő számára az OHB-tól, valamint a Vetter tábornoktól kapott utasítások is. Ennek értelmében hadteste zömével Tokaj előtt foglalt állást, illetve a Miskolcon hagyott Dessewffy-dandárral szemmel tartotta a Kassáról a város felé vezető útvonalakat. A Dessewffy-dandár egyben akadályozta a Schlik csapatai és a Pest körül tartózkodó császári főerők közötti összeköttetést is. A császári csapatok Kassáról történő előrenyomulásakor a Dessevvffy-dandárnak is Szikszó felé közelebb kellett húzódnia a hadtest többi alakulatához. Január 17-én a magyar csapatok a következőképpen helyezkedtek el: a Dessewffy-dandár Szikszón, Gedeon őrnagy különítménye Megyaszón, Bulharyn ezredes többi csapatai Tállyán, a Zákó-dandár Mádon, míg a Sulcz-dandár pedig Olaszliszkán volt elszállásolva. 5 3 Lásd a 10., 290., 315., 328., 418. és 477. sz. iratokat. 5 4 Lásd a 42., 167., 198., 229., 369., 443., 444. és 587. sz. iratokat 5 5 Lásd a 7., 31., 146., 178., 192., 217., 257., 265., 307., 308., 325. és 549. sz. iratokat. 5 6 Lásd a 199., 200. és 611. sz. iratokat. - 11 -
