Az 1848–49-es I. magyar hadtest iratai. Megalakulástól az 1849. január 4-i kassai vereségig - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 9. (Eger, 2002)

Okmányok

109. Miskolc, 1848. december 12. éjjeli 10 óra. PULSZKY SÁNDOR ALEZREDES JELENTÉSE AZ OHB-NAK A Kassa melletti csata szerencsétlen kimenetele után, melynek egyedüli oka az öszveszedett nemzetőrök leírhatatlan gyávasága volt, s mely alkalommal egyenesen csak a lengyel csapat vitézségének lehet az ágyúk megmentését köszönni, csak ma sikerült egy részét a seregnek idehozni; Gedeon őrnagy úrnak 42-ik zászlóalja, mely egyrészt még mezítlábasokból áll, még egy állomásra hátra van. Kötelesnek érzem magamat az ezentúli teendők iránt Elnök Úrnak nézeteimet előterjeszteni, miszerint szerencsés kimenetelt nem várhatunk, ha már akkor vonulunk vissza, midőn az ellenség nyakunkon van, s egy rendeletek és ellenrendeletek által a világ minden részeiből öszvehajtott fáradt legénységgel hasztalanul szegülünk ellent, azért a következendőket tartom szükségesnek, amint intézkedéseimet már meg is tevém, annyiból, hogy az ágyúkat egyelőre visszafordítom, de ezen felül: 1. Szükséges, hogy a pont határoztassék me

g, hol az elhatározó csata történjék, melynek egyéberánt annyira kell lenni, hogy idő legyen a sereg organizációjára, mert ily tökéletlen állapotban, amilyben a sereg most van, tenni semmit sem lehet. 2. Nékem egy ügyes vezérkar

i tiszt adattassák, ki nézetem szerint Hatvan, Gödöllő, vagy Pest mellett levő pontot, mert a Hevesi sík minden lovasság nélkül nem tartható nézeteim szerint, rajzba foglalja, s a legszükségesebb erősítéseket tegye, miután részletes térképem nincs, s a vidék előttem ismeretlen. Ez utóbbi cél elérésére szükséges, hogy minden megindítandó hadsere

g és fegyve

r, mely előttem még ekkoráig ismeretlen, nem ide, de a meghatározandó pontra egy táborba öszvepontosíttassé

k. hogy az ide s tova utazás által a sereg ki ne fárasztassék, annyival inkább, mert előre nyomulni könnyebb, mint vissza. Jelenleg a fenn említett mezítlábas zászlóaljnál és 260 lengyelnél egyeben nincsen, mert a 20-ik zászlóalj felől Bányafy őrnagy alatt hírt nem kaptam, ennél fogva még az ágyúkat sem fedezhetem; a 10 000 főnyi gyalogság, 6 század lovasból, három üteg ágyú és egy üteg röppentyűből álló ellenséges hadsereget pedig csak hasonszámú rendes erővel lehet Pestig feltartóztatni. Kénytelen vagyok még Elnök Úr előtt nyilvánítani, hogy helyzetem a legnehezebb, miután hadiintézkedéseim, oly embereknek nézeteitől függnek, kiknek éppen semmi katonai tudományuk sincs, s kiket mégsem utasíthatok vissza, hacsak hazaárulónak bélyegeztetni magamat nem akarom, így a helybéli honvédelmi bizottmány már három óráig arról tanácskozik, hogy Miskolc tartható-e vagy sem? holott már én kerekdeden kijelentőm, hogy ez jelenleg lehetetlen, de a táblabíró urak azt gondolják, hogy egy pár ágyú, s több ezernyi vezérlet és rend nélküli csorda már elhatározó súly a katonai operációk mérlegében. Kassa mellett 10 000 emberem volt, és mégis, az ágyúkat Dessewffy őrnagy, gr. Péchy Szilárd százados és gr. Forgách Kálmán hadnagy urakkal magamnak kellett fedeznem, mely bizonysága annak, mily biztos a kevés kivétellel csak részegségében lelkesedett, a veszedelem távollétében elszánt és bátor nemzetőrsereg, melyet én parancsnokságom alá többé semmi esetre sem veendek, mert én inkább főbe lövetem magamat, mint, hogy katonai becsületemet új gyalázatnak tegyem ki! Az ellenség további mozdulatairól tudósításom nincsen, mert sem előőröket nem állíthatok, sem cirkálókat nem küldhetek, s minden pillanatban ki vagyok azon veszedelemnek téve, hogy az ellenség berohanhat. MOL H 2 OHB 1848:5580., eredeti tisztázat. A levél hátlapján a felső-magyarországi teljhatalmú kormánybiztossá kinevezett Szemere Bertalan, OHB tag megjegyzései: Bocsánat, a leveleket felbontottam*. Észrevételeim: 1. Irányi, mint tábori biztos, újabb jelentésemig ne hívassák vissza kérése szerént. 2. Hadügyminiszter úr lejövetele sürgettessék. - Pénteken is indulhat, és nem szükség a Házban szólnia. - 63 -