Az 1848–49-es I. magyar hadtest iratai. Megalakulástól az 1849. január 4-i kassai vereségig - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 9. (Eger, 2002)

Az északi mozgó hadtest létrejötte és tevékenysége az 1849. január 4-i kassai vereségig

3..52 ábra Az északi mozgó hadtest elővédjét a Dessewffy-dandár képezte, amely december 30-án elérte Szikszót. Innen felderítőket küldtek ki az ellenség állásának a felkutatására, illetve helyreállították a lerombolt hidakat. Az elővéd január 31-én Forróig, január 1-én Novaj és Idrány érintésével Garadnára, január 2-án Hidasnémetiig nyomult előre. A centrumot alkotó Pulszky-dandár a főhadiszállással, illetve Rembowski-féldandár egy napi menettel lemaradva követte az elővédet, a Perczel-dandár pedig Tornán keresztül haladt előre. Időközben sor került a Schlik erőinek megosztására kitervelt hadmozdulatokra is. Január 1-én a beregi és a szepesi különítmények megtámadták a csekély helyőrséggel rendelkező Eperjest, ám kudarcot vallottak. A kudarchoz az is hozzájárult, hogy a tervvel ellentétben nem egyszerre, hanem külön-külön hajtották végre támadásukat. A megbeszélt időre a szepesi különítmény érkezett csak meg Eperjeshez, akiket már vártak az akcióról értesülő császáriak, akik rajtuk ütöttek. Kudarcukhoz hozzájárult, hogy a tüzérek lovas fedezet hiányában nem avatkoztak be a küzdelembe. A 3-4 órás késéssel érkező beregi különítményt szintén visszavonulásra kényszerítették. A császáriak nemcsak visszaverték a támadásokat, hanem Szepesbe, Béla felé be is tört egy kisebb különítményük. Kudarcukról az illetékesek megtették jelentésüket. Legelőször Mészáros azonban Dessewffy Arisztid Hidasnémetiről írt január 2-i jelentéséből értesült a kudarcról. Mészáros azonban továbbra is bizakodott: „Az ellenség - úgymond - a: eperjesi helyőrséget erősíteni s ezáltal magát Kassánál gyengíteni fogja." 4

6 4

6 Lásd 343., 361., 367., 369., 370., 377., 378., 384., 385., 386., 390., 392., 396., 397., 398., 399. sz. dokumentumok. -31 -