Az 1848–49-es I. magyar hadtest iratai. Megalakulástól az 1849. január 4-i kassai vereségig - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 9. (Eger, 2002)

Az északi mozgó hadtest létrejötte és tevékenysége az 1849. január 4-i kassai vereségig

készültségben Borsod, Heves és Gömör vármegyékben. Ezek tényleges bevonultatására azért nem került sor, mert a hadvezetés elsősorban lovasokra és csak lőfegyverekkel jól ellátott gyalogos egységekre tartott igényt.

2

5 Az érkező honvédzászlóaljak szinte teljesen fegyvertelenül és meglehetősen hiányos felszereléssel vonultak be a miskolci (helyesebben a Miskolc környéki) táborba. A 17. honvédzászlóalj kivételével felfegyverzésükre a helyszínen került sor Pestről küldött fegyverekkel. A fővárosból küldött fegyverekkel fegyverezték fel a 20. és a 42. honvédzászlóaljat is. Problémát jelentett, hogy egy zászlóaljon belül gyakran különböző fegyvereket osztottak ki, ami elsősorban a lőszerellátást nehezítette meg. Erőfeszítések történtek a különböző ruházati és táborozási kellékek kiegészítésére is több-kevesebb sikerrel. A megfelelő felszereléshez szükséges volt az alakulatok létszámának és igényeinek az ismerete, így a hadtestparancsnokság első intézkedései erre vonatkoztak.

2

6 Problémát jelentett az érkező alakulatoknál a hiányos tisztikar is. Ez legkirívóbb a 43. honvédzászlóaljnál volt. A hiányzó tiszti helyekre a zászlóaljparancsnokok megtették az előterjesztéseket alakulatok alacsonyabb rangú tisztjeiből, illetve az őrmesterek közül, de hivatalos megerősítésük késett, annak ellenére, hogy a hadtestparancsnok maga a hadügyminiszter volt. Ez részben annak tudható be, hogy a decemberben átszervezett hadügyminisztériumi igazgatás, illetve az azon belül illetékes katonai osztály még akadozva dolgozott.

2

7 A nemzetőrségi alakulatok felszereltsége alatta maradt a honvédekének, kivéve az egri és a Heves megyei vadászszázadokét."

8 Legproblémásabb a hevesi önkéntes lovas nemzetőrök kiállítása és felszerelése volt, noha nekik aktív szerepet szántak a tervezett hadműveletekben. Lőfegyverekkel csak részben voltak ellátva, kézi fegyvereik között pedig megtalálható volt a fokos is. Felszerelésük a füzesabonyi megalakuló helyen nem fejeződhetett be, így az menet közben és a miskolci táborba megérkezve is folytatódott.

2

9 Az események azonban szomorúan bizonyították, hogy 3-5 nap alatt az emberek nem válnak huszárokká, s a lovak sem lesznek huszárlovak. A szintén nagy számban mozgósított szabolcsi nemzetőröknek csak kiegészítő szerepet szántak, így azok felszereletlensége nem okozott hasonló problémát. Tisztikarukat a nemzetőri alakulatok maguk választották, így a tiszti helyek be voltak töltve. Komolyabb probléma csak a hevesi lovas nemzetőrök parancsnoki tisztségénél merült fel, mivel az eredetileg annak szánt Lenkey Károly nemzetőr őrnagy, egy kilátásba helyezett magasabb katonai beosztás reményében azt nem vállalta el. így az ezrednyi erőt képviselő önkéntes lovasok végül osztályparancsnokaik, illetve Almásy Pál kormánybiztos vezetésével vonultak be a miskolci táborba.

3

0 A beérkező alakulatok sokrétű feladatot róttak a formálódó hadtest vezetésére, illetve az illetékes kormánybiztosokra. A rendszeressé váló katonai adminisztráció alapján december 17-től beszélhetünk szervezett hadtestparancsnokság kialakulásáról. Ez összefüggésben van Csermelyi Lajos őrnagy, táborkari főnök megérkezésével. Az elnöki levelezőkönyv vezetése Mészáros Lázár megérkezése után, december 19-én indult meg. A következő napokban jelentősen bővült a táborkar létszáma is. Csermelyi őrnagy, táborkari főnökön kívül oda osztották be Benkő Rudolf, Staut Adolf századosokat és Edényi Lipót főhadnagyot. Mészáros Lázár vezető segédtisztjeként, karsegédként egykori ezredtársát, Németh János őrnagyot alkalmazta. Megtörténtek az első parancsőrtiszti kinevezések is, így pl. december 25-én gr. Keglevich Gyula Heves megyei nemzetőr századosé.

1

1 A magasabb szervezettséget mutatja a hadtest dandárokra történő felosztása is. A hadtest december 22-ikét követően két tényleges dandárra, két féldandárra, és több különítményre osztották fel. A dandárok parancsnokai Pulszky Sándor ezredes, Dessewffy Arisztid alezredes, a féldandárok 2

5 Lásd 102., 169., 170., 180., 181., 232., 263., 268., 298., 304., 308., 309., 327. sz. dokumentumok. 2

6 Lásd 110. sz. dokumentum. 2

7 Lásd 161., 202. sz. dokumentumok. 2

8 A Heves megyei önkéntes vadászszázadot eredetileg Gyöngyös városának kellett volna kiállítania, de végül állományának egy részét más települések nemzetőrei alkották. Parancsnokuk a füzesabonyi nemzetőrség századosa, Zubek Alajos lett. 2' Lásd 279., 324. sz. dokumentumok. 3

0 Lásd 179., 261., 262., 338. sz. dokumentumok. 3

1 Lásd 82., 266. sz. dokumentumok. -25-