Az 1848–49-es I. magyar hadtest iratai. Megalakulástól az 1849. január 4-i kassai vereségig - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 9. (Eger, 2002)

Az északi mozgó hadtest létrejötte és tevékenysége az 1849. január 4-i kassai vereségig

4 . sz. óbra A buciaméri ütközet (1848. december 11.) 1BB magyar gyalogság I^^J magyar lovasság ' • cs<5szári gyalogság császári lovasság iji 11 ágyú üteg iji V^ • v. tÖrecJékágyúüteg JEL MAGYARÁ 2 AT A befutó jelentések december 9-én és 10-én az OHB-t és személy szerint Kossuthot is azonnali cselekvésre késztették. Felismerték a fenyegető veszélyt, s intézkedéseket hoztak Pulszky táborának a megerősítésére. Hatvanból visszafordították a Pestre tartó 26. honvédzászlóaljat, s oda irányították a 8. (Coburg-) és a 17. (Bocskai-) huszárezred l-l századát, Komáromból egy tizenkétfontos üteget, valamint a hevesi önkéntes nemzetőrök Pesten tartózkodó - meglehetősen hiányos létszámú - 4. századát. A Bocskai-huszárezredi század kivételével ezek a következő napokban meg is érkeztek rendeltetési helyükre, de mint látni fogjuk, Pulszky számára már későn. Heves megyébe Almásy Pált és Recsky Andrást (utóbbit a Nagykunságba is), Borsod megyébe pedig Vadnay Miklóst népfelkelési kormánybiztossá nevezték ki, akiknek Schlik ellen népfelkelést kellett szervezniük, s a mozgósított népfelkelőket minél előbb Pulszky rendelkezésére kellett bocsátaniuk. A kinevezett képviselők energikusan hozzáláttak feladatuk teljesítéséhez, de ennek eredményei csak december végén jelentkeztek.

1

5 1

3 Lásd a 42. és 43. sz. dokumentumokat -21 -