Az 1848–49-es I. magyar hadtest iratai. Megalakulástól az 1849. január 4-i kassai vereségig - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 9. (Eger, 2002)

Okmányok

vállalkozókat rögtön taníttatom, puskát tölteni, s a legszükségesebb kanyarodásokra; így Tállyán 48 órai gyakorlat talán elég leend arra, hogy az egész testület a lehetségig öszveolvadva működhessék, a megye tót ajkú vidékei, sőt Újhelyen túl a magyarok is a fegyvertől iszonyodnak, csökönyösségig aljasult hideg részvétlen kedélyében sem hazájával, sem ellenségével nem gondolnak, a lelkesítő szavalatokon elkomolyodnak, józan tapintattal kell élni, s a lelkesítést az erőltetésig nem feszíteni, mert a csökönyösség sok helyütt ellenszegülésre fajulhatna, mindezek dacára is hat nap alat kész 800 zempléni önkéntesekel rendelkezhetik felső magyarországi tábori fővezér úr! Lovasságot Zemplénbe rögtönözni teljes lehetetlen, a kassai megfutás után kik voltak is feloszlottak, 14 lovas egyénnél többet a hadjárásra öszveszerkesztetni a kormánybiztos, a közvélemény állítása szerint se lehet, e 14 egyént célszerűletig használhatás véget ma rendezendem. Tegnap estve 8 órakor megérkezett az előkelő lakosság által igen szíves magyar vendégszeretettel fogadtatott lengyel csapat, parancs szerint ma 11 órakor a kormánybiztos, s a nemzetőri ide való tisztikar, s számtalan közönség előtt, egész ünepélyességgel, egy általam mondott német, s lengyel lelkesítő beszéd után tették le az ide .//. mellékelt, hitelesen áltfordított törvényes esküt, a tisztek a reverzálist* most készítik, mit első alkalommal megküldendek. A lengyelek megérkezte a közszellemre jótékony hatást tőn. Szerdán délután már Tállyára teszem át zempléni haderőnk főszállását, s a parancsokat ottan várom. HL 1848/49 6/469., eredeti tisztázat. 269. Sátoraljaújhely, 1848. december 25. 21 óra BESZE JÁNOS NEMZETŐR ŐRNAGY, A ZEMPLÉNI KÜLÖNÍTMÉNY PARANCSNOKÁNAK JELENTÉSE MÉSZÁROS LÁZÁR HADÜGYMINISZTERNEK E percben kapott rendelet következésében, de dato december 24. 57/e.l. sz. hivatalosan biztosan jelenthetem, hogy biztos emberünk, kit a kósza hírek következésében Gálszécsre küldöttünk, ma délután megérkezett, és jelenté, miképpen nemcsak hogy Gálszécsen nincsen az ellenségnek egy embere se, de ott az egész vidéken még előőreinek sem hallható legkisebb híre sem. Kassárul ez óráig kapott tudósításaink: 1. Két előőrét e napokban Bárcza körül a deákok lelőttek, és Szina felé szaladtak, erre egynehány ágyúval, s 1500 emberrel Szináig száguldoztatott, de visszatért. 2. A bárczai úton jobbra balra, itt ott sáncokat hányat, a temető kőfalait erősítteti; az akasztófa dombon volt ágyúit elvitette, s azok egy része a Nagyhíd mellett, a többi a Kis féle téren szemlélhető. 3. A felolvasott postai levelekbül, melyek egyeseknek szállongva küldöztetnek, kivehető, hogy a polgárság gazdagabbjai elhagyák Kassát tábornok ágyúztatása miatti félelmökbe, Profuntot* Galíciából kap nagy mennyiségben, a magyar bankót elfogadja. 4. A Kassán voltak beszélik, hogy a gyalogsága fiatal, remegő lengyelek, a lovassága is szelídül, s már nem igen kérkednek. HL 1848/49 6/422., eredeti tisztázat. - 184 -