Bél Mátyás: Heves megye ismertetése 1730–1735 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 8. (Eger, 2001)
ÁLTALÁNOS RÉSZ - II. szakasz Közigazgatás - Heves vármegye lakosairól és állami hivatalairól
hol ott állnak meg [és kóborolva a vidék szükségleteit követik, és ahogy azok kitartanak, úgy rendeznek be hosszabb állandó szállást, aztán kunyhóikat vagy sátraikat magukkal együtt elköltöztetik]. Kovácsmesterséget űznek, ezért kedves vendégek [a kovács által magukra hagyott] parasztok körében, akikkel összeülve gyakran együtt is isznak és esznek, ugyanis ezen a vidéken, mivel könnyebben fenntarthatják magukat, [minthogy a hús ára olcsóbb,] sokan tartózkodnak a dögöktől, [akik munkát vállalnak, a többiek pedig] közösen élnek a parasztok adományaiból vagy lopásból, de nem lopkodnak, csak (annyit), ami az éhségüket csillapítja. Török cigányokat magunk is láttunk Egerben, ezek azonban sokkal műveltebbek a magyaroknál, kovácsmesterségből élnek, a polgároknak okozott alkalmatlanság nélkül. [A török cigányok leszármazottait Eger pártolja, de ezek életmódjukban és kovács munkájukban messze felülmúlják a magyarokat.] 7.§. [A hevesi főispán Szent István idejétől.] Az egész vármegye legfőbb tisztviselője az egri püspök. Ő áll az élén már az ország legkorábbi ideje óta. [Ő igazgatja a hevesi ügyeket már az ország legkorábbi ideje óta.] Vannak, akik azt mondják, hogy Szent István már az 1009. esztendő előtt megalapította. 5 3 Lásd Barkóczy 137. fólió, 109. szám. 5 4 Barkóczy szavai: „Kezdetét /:A püspökről van szó:/ mások nem az ezredik esztendőre teszik, én korábbi időpontra jegyzem. Az első elöljárónak pedig, azt mondják, Katapránt vagy Szent Buldust választották, (ezt) nem veszem rossz néven, csak arra figyelmeztetek, hogy ha az uralkodó Buldust tette (erre) a helyre, bizony negyvenen fölül hét esztendeig kormányozta volna az egri egyházat. Egyébként ebből a székből ketten (mint) római bíboros kardinálisok tündököltek, tizenketten az esztergomi trónra emelkedtek, egy másik hűségére Magyarország koronáját bízták, másiknak, mint a királyt helyettesítőnek az országot adta a király, amiből érthető, kik és mekkora (tekintélyű) férfiak ültek ezen a szent trónon. Eddig tart az egri püspökök története." (Tisztségek) A püspök alárendelt segítője az alispán és annak a helyettese, a jegyző, az adószedő, valamint a szolgabírák és a többi ülnök, akik közt a püspök utáni előkelőségek Buttler gróf, Haller báró, Stészel [Stőszel] Kristóf, Almássy [Almássy] János stb. A megyegyűlés helye Egerben van, ahol van börtön is, valamint Gyöngyösön [mégpedig az alispán udvarházában] 5 5, és aztán a másodalispánnál, amely méltóságot Tarródy [István] viseli, helyettese pedig Kada Pál. 5 3 1001 és 1009 közé tehetjük az egri püspökség alapításának az idejét. Ma sincs pontosabb adatunk erről a tényről. 5 4 Barkóczy Ferenc 1734-től, mint felszentelt áldozópap tevékenykedett Egerben, majd ezután 1744-től 1761-ig foglalta el a püspöki széket. 5 5 Heves vármegye 1747. évi közgyűlésén született meg a határozat, hogy a megye állandó székházát Egerben építik fel. Addig a hivatalos ügyintézés a tisztségviselők 91
