Bél Mátyás: Heves megye ismertetése 1730–1735 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 8. (Eger, 2001)

ÁLTALÁNOS RÉSZ - I. szakasz Természetrajz - A vármegye fekvéséről, természeti adottságairól

22. §. A talaj szikes természete. A Mátra arany telérei A hevesi földek mélyebben fekvő területein a talaj legnagyobbrészt kevéssé zsíros és sziksóban gazdag. [A hevesi belső földek legnagyobb részén fekete, kövér, szikes és termékeny a talaj.] Körös-körül puszta földterületeket láttunk, ahonnan a fű is eltűnt, beljebb a marhák, tehenek, ökrök és növendékmarhák járják, a sótól úgy fehérlik, mintha behintették volna. Ez pedig nem más, mint a talajt átitató sziksó, amit a marhák széttaposnak [igen mohón nyalogatnak] a nedves földön, és mikor isszák a vizet, magát a sziksót is felnyalják a sáros vízzel együtt. Ezért találunk Egerben salétromkészítő műhelyeket. A Mátra hegységben megtalált arany teléreket fentebb már érintettük, míg Egerben időztünk, mi magunk is láttunk néhány különféle vastagságú és alakú, magától képződött (termés)arany pálcikát. Némelyek ugyanis szalmaszál méretűek voltak, mások vékonyabbak, [utánoztak gabonaszárat, mások szőlőkacsot] ismét mások szinte mesteri kézzel csavartak. Ezeket a selyemszerűen összecsomózódott és összecsavarodott néhány uncia súlyú (aranyakat) egy gulyás találta a hegyekben, egy egri polgár pedig megvette. Mikor a polgár meghalt, a gyermekei ezeket szétosztották egymás közt; nekem a lánya mutatta meg a maga részét [...eddig néhány darabot átnyújtottak nekünk, hogy megszemléljük]. Nem világos, hogy hol, de a szomszédos hegyekben, azaz a Mátrában találták, erősen állítja a szóbeszéd, hogy a közeli hegyekből hozták a holmit. [... az ember elbeszélése szerint, aki találta, (és ezt) a hegység közelében lakóknak pontosan bizonyította.] Egerben követ vágnak a Rác negyed alatt. De ezen az egész vidéken, ahol hegyek emelkednek, faragható, épületek emelésére alkalmas kövek találhatók. N.B. Hátránya a területnek, ahol síkság van, hogy ide jönnek az egerek és egy veszélyes darázsfajta. 79