Bél Mátyás: Heves megye ismertetése 1730–1735 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 8. (Eger, 2001)

ÁLTALÁNOS RÉSZ - I. szakasz Természetrajz - A vármegye fekvéséről, természeti adottságairól

13. §. (A síksági rétek és legelők) Ahogyan a fák, úgy a fii is megerősödik. A kiöntéses és lakatlan területen a fíí olyan nagy, hogy nem lehet keresztülmenni rajta, láttuk, hogy milyen sürü és magas. Ha elért volna ide a vándorló Tullius, sokkal inkább lett volna alkalma csodálkozni a köldök fölé érő fu magasságán. [Ugyanis a fíí meghaladja egy magyar ember magasságát és növését.] Útitársunk volt egy német gróf [egy magas brandenburgi ember], aki, mikor átgázolt velünk a füvön, bizonygatta, hogy otthon el sem tudta volna hinni, ha nem látta volna a saját szemével. Mivel ez a futenger lépten-nyomon buján nő a néptelen területeken, szénát még csak ott kaszálnak, ahol kedvük tartja, nem mindenütt, ahol lehetséges. így csak a nagyobb füvet vágják le és rakják boglyákba, a többit a marháknak hagyják legelőül. [Összességében a síkság, amely gazdag és termékeny, mindenben bővelkedik, de mindenütt nélkülözi az erdőket és berkeket. Ugyanis sziklát vagy valami követ keresve sem könnyű találni, hacsak nem a folyók körül itt vagy ott. De a nádból erdő válik, és ez szolgál fa helyett meg a kunyhók fedeléül, de sok termékeny helyet elfoglal, a többinek, ami vizekkel szomszédos, a talaja nem olyan jó gabonatermő. Ugyanis, amely (területek) távolabb vannak, azokat körös-körül terméketlen és kopár hegyek foglalják el, ezért szántásra kevésbé alkalmasak.] 14. §. Marhatenyésztés Ezt a területet a marhák anyjának(!) lehet mondani a többi vármegye közt, és egyetlen marhatenyésztő vidéknek sem járhat érte több dicséret. Leginkább azokon a részeken, ahol a lakosság távozása miatt elhagyott, üres pusztaság keletkezett: mivel itt a furengeteget lekaszálni nem tudják, természetes, hogy lelegeltetik, [...a síkvidéki részt jobbára barmok lakják inkább, mint emberek. Ugyanis ami sem takarmánnyal, sem gabonával nem jövedelmez, (azt a földet) a marháknak engedik át, és ez a legjobb, amit adnak a telekbirtokok ezeken a földeken, ezért a legjövedelmezőbb is. De a gabonatermő és gazdag rész sem fizeti vissza soha a ráfordítást a földmüvelés hasznából. Ezért, ha valaki tehetős és megfelelő lehetősége van marha és növendékmarha tenyésztésére, erre fordítja a pénzét. így megannyi marhafélétől fehérlik a síkvidéki terület.] Ezért minden tájon, ahol tágas mező van, örökké marhacsordákat látsz bóklászni, amelyek éjjel-nappal ott maradnak [...télen is, nyáron is, és ahol a nap véget ért, ott töltik az éjszakát. Sőt, mivel legeltetés közben is ellenek, az urak és birtokosok ritkán látják őket ahhoz, hogy megszelídüljenek...] Egyesek híznak, mások növekednek, és mind úgy félnek az idegen látásától, mint a vadállatoktól, és most rémülten megtorpannak szembefordulva az emberrel, most ijedten hátrálnak, aztán hátat fordítva megugranak és menekülnek, hol csapatosan, hol mindenfelé szétszóródva; nem tudom, meddig futnak, ha zaj vagy kiáltozás ingerli őket. Volt egy barátunk, nemes ember, akivel jó barátságban 65