Bél Mátyás: Heves megye ismertetése 1730–1735 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 8. (Eger, 2001)
ÁLTALÁNOS RÉSZ - I. szakasz Természetrajz - A vármegye fekvéséről, természeti adottságairól
[Egyébként ez a forrás megerősíti a testet, és sokaknak használ, akik betegen azzal mosakodnak.] Jóllehet hideg [és kicsi, de nyáron mégis igen népes. Hiszen gyógyhatása vonzza a népet az egész környező vidékről. Ülve ugyan nem lehet beleférni], de ez nem riasztja el az oda vándorló szegényeket, akik gödröket ásnak és ezzel a vízzel feltöltve beleülnek és fürdőhelynek használják. Ezért semmi nem lenne kívánatosabb, mint hogy valami pártfogó a meglévő forrást megfelelő medencékkel fürdővé alakítsa. [Egri fürdők] Ugyanilyen, ha nem nagyobb haszna van az egri vizeknek. Ezek helyéről és fekvéséről lentebb szólunk. Van egy bővizű forrás, és annál csodálatosabb, hogy az Eger folyó partján bugyog igen bőséges erekből, de emiatt talán hidegebb, mint melegebb. [Több, inkább langyos, mint hideg forrásból fakad. Nyáron a legkevésbé langyos, mikor az elmúlik, újra kap egy kis meleget, ősszel a legmelegebb.] Ez mégsem jelent semmi akadályt, mindennap látogatják. A betegebbek tűzön felmelegítik, így használják. Ezért réz kádak, fülkék és kapaszkodók épültek. Az egri orvosdoktor, aki megvizsgálta a víz hatását, sok salétromot és kevés ként talált. Ezt jól mutatja kékes-fehéres-zöldes színe, salétromos szaga, orvosság íze. [Ez az oka, hogy inkább salétromszagot áraszt, mint ként, és használ a nyomorékoknak, akik leginkább látogatják; de mivel langyos, melegítve jobban szeretik, ezért a vékonyabb testalkatúak kádakban fürödnek, másoknak a vízmedence 3 1 tetszik, és a köznépből sokan nyáron keresik fel. Az előkelőbbek pedig, akiknek megbénultak a végtagjaik, előre készítenek medencét, és nem a kádakat használják, legfeljebb akkor, miután teljesen kihűlt (bennük a víz). És valóban kedvező a medencék építése, a létesítményt a törökök egykor félhold alakban fallal vették körül.] 9. §. [A térség egészsége] Mivel a térség így fekszik, egészséges levegő uralkodik, de nem mindenütt, csak azon a részen, ahol a síkvidéki és a hegyi levegő keveredik. Egyébként, ahol a síkság posványos vizektől bűzlik, undorító és veszélyes levegőt áraszt, jóllehet ez nem árt annyira a (helybeli) lakosságnak, mint az utazóknak. A lakosság ugyanis a saját környezetéhez valahogy hozzászokva serényen és vígan él, és ritkán, csak romlott ételtől való émelygés miatt esik betegségbe. [Mivel annyi és oly egészséges víz öntözi a térséget, egészséges a levegője, s mivel a források és a dombok körüli valóban mindig hidegebb levegő körös-körül visszaűzi a sűrű, büdös kigőzölgéseket, a levegő tiszta marad és kellemes illatú. Ellenben a mély fekvésű helyeken és ahol az állóvizek sokáig megmaradnak, a terület valami undorító és átható kipárolgástól terhes, és amikor ez felfokozza a rásütő nap melegét, hevessé válik, s veszélyessé baromra és emberre. Ilyen a levegője a mocsaras és tocsogós helyeknek a Tisza körül. Mindazonáltal a lakosságnak kevésbé árt, hiszen hozzászoktak, de az 3 1 Inkább természetes mélyedést, semmint épített medencét képzelhetünk el, mert arra biztosan utalna Bél Mátyás latin szövege. 59
