Bél Mátyás: Heves megye ismertetése 1730–1735 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 8. (Eger, 2001)

ÁLTALÁNOS RÉSZ - I. szakasz Természetrajz - A vármegye fekvéséről, természeti adottságairól

HEVES VÁRMEGYE ÁLTALÁNOS RÉSZ I. szakasz Természetrajz A vármegye fekvéséről, természeti adottságairól 1. §• Névadása Heves mezővárosról. Külső-Szolnok hozzácsatolása Heves vármegye Heves mezővárosról kapta a nevét, mivel az csaknem a közepén fekszik. Ugyanis, amikor Külső-Szolnok vármegye egyesült Hevessel és az egykor két különálló vármegye azután eggyé formálódott, Heves már pontosan középen helyezkedett el. Az egyesülés az [1569.] évben történt, [az 52. országgyűlési cikkellyel. Szolnok vármegyét elfoglalta a török, az alispán és a szolgabírák elhagyták, tehát elrendeltetett, hogy Heves vármegyétől nyerje az igazságszolgáltatást.]

5 2. §. A terület kiterjedése és fekvése Az így egyesült vármegye hatalmas kiterjedésű lett. Keletről nyugatra haladva a zagyvai, hatvani és az egri, poroszlói kerület közt, azaz Hatvan és Poroszló között hét magyar mérföld

6 szélességet tesz ki, délről észak felé való kiterjedése pedig meghaladja a tizennégy mérföldet, és egyfelől az egri forrásoktól Bekölcéig, másfelől a Körös torkolatáig, a Csépa melletti vidékig tart a határ. Több vidék és vármegye közt fekszik. Keleten az Eger folyó választja el Borsod vármegyét, innen délre a Nagykunság pereme csatlakozik hozzá és Békés vármegye a Berettyó és a Körös határvonalakkal, azután (tekintetünkkel) nyugat felé fordulva a Zagyva folyó választja el Pesttől, és ugyancsak e mellett a folyó mellett (a megyehatár) bekeretezi a jászok vagy filiszteusok területét, majd Pest határát elhagyva a Zagyva mentén, egészen annak forrásáig, Nógrád vármegye határa mellett fordul északra és ott folyamatosan hegyek közt halad a borsodi határig. [Innen Nógrád, amonnan pedig Békés megyét érinti, ez utóbbitól a köztük folyó Tisza és a Berettyó választja el; 5 A kettős vármegye egészen 1876-ig állt fenn, amikor az 1876. évi XXXIII. törvénycikk értelmében Heves megye területe a Tiszatájon lecsökkent, mert a Jászságból, a Nagykunságból és a volt külső-szolnoki részből létrehozták Jász-Nagykun-Szolnok vármegyét. 6 Magyarországon a mérföldet a XVI. századig egy német mérföldhöz viszonyítva adták meg, mint annak 1,1-1,2-szeresét, kb. 8000 méter. 29