Bél Mátyás: Heves megye ismertetése 1730–1735 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 8. (Eger, 2001)
KÜLÖNÖS RÉSZ - II. szakasz A járás falvai
II. szakasz A járás falvai 1. §• (Az Eger-patak mente) Noha Eger város fele része, mint mondtuk, a rend kedvéért ide tartozik, azt már fentebb leírtuk. Hajdanában voltak mezővárosok is, amelyek az idők viszontagságai miatt egyszerű falvakká fejlődtek vissza. Az Eger-patakon és feljebb kezdjük. Maklár az egri püspök faluja, földje termékeny és zsíros, de lakosai szerencsétlenek, szegények, kálvinista vallásúak, van templomuk is tanítóval, aki prédikál a népnek. Az Eger-patak négy ágra szakadva úgy fogja körül a falut, hogy a középsők közt vannak az alacsony házak, amelyek semmit nem jeleznek, legfeljebb a lakosság szegénységét. Viszont a püspök kőből épült malma dísze a falunak. Egyébként a határ mindkét oldalon nagy és termékeny. Délről és nyugatról szántóföldek vannak, ezek (szintén) termékenyek, hasonlóképpen keletről is néhány száz lépés szélességben, aztán szép emelkedővel felhág és északkelet felé visz, és (ott) virulva tenyészik a szőlő. Mikor ezt megpillantottuk, látva a lakosság szükölködését, nem tudtunk eléggé csodálkozni, mi lehet az oka, hogy olyan termékeny helyen annyira szegényen élnek a magyarok. Abony ugyanazon a parton kissé lejjebb ugyancsak a püspök faluja, szintén katolikus vallású, egészséges levegőnek, termékeny földnek örvend, és a patak e szakaszán bőségesen vannak a magyarul menyhalnak (nevezett halak). Tárkány éppannyival távolabb eső falu az Eger-pataknak ugyanazon a partján. Ugyancsak a püspököt illeti 13 2, de különbözik attól, amelyik a püspöki városon felül, a patakon túl a borsodi földekhez tartozik. Farmos az előbbitől kis távolságra van, köztük folyik az Eger-patak, különböző nemesek birtokába esik. Dormánd Abonytól kis távolságra délre esik, a Sági- és Polgár-családokat illeti, és másokat, ha vannak. Besenyő ugyanazon a környéken, az előzőtől távolabb esik délre, nemesek birtokolják, közepes falu. Erdőtelek szegény falucska, az előbbitől nyugatra van, magasabban fekvő, sík terület, gabonatermesztésre alkalmas, de erdők és kaszálók nélkül. Buttler gróf fennhatósága alá tartozik. Átány az előbbitől délkeletre esik, kevés mezővel és szántófölddel, hasznot hozó kálvinista lakosokkal, akik a Nyáriak fennhatósága alatt vannak. Vezekény az előbbitől délre, hasonlóképpen sik hely termékeny földekkel, de a lakosság hiányzik, kivéve Nagy Miklós majorját, aki a hely birtokosa. 13 2 Mezőtárkány valójában a káptalan birtoka volt, és Felsőtárkány tartozott a püspöki uradalomhoz. 189
