Bél Mátyás: Heves megye ismertetése 1730–1735 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 8. (Eger, 2001)
KÜLÖNÖS RÉSZ - I. szakasz A járásokról - I. rész Heves vármegye felosztásáról - Eger
tekint, kettő kelet felé. Az előbbit János evangélista, emezt Szent István tiszteletére szentelték, és ez utóbbi örvendett a szintén (Szent) Istvánról nevezett prépostság (javadalmának). A harmadik e kettő közt középütt a Nagy boldogasszonynak, s aztán a negyedik (Szent) Péternek volt szentelve, szintén prépostsággal. Tehát tévednek azok, akik azt állítják, hogy csak három prépostság volt Egerben. Egyébként jelentősebb háborúkban is sokszor ellenállt (a vár). Itt hallható Dobó története és mindaz, amit ezzel a várkastéllyal kapcsolatosan a kezdetektől egészen a mi időnkig a történetírói híradás összegyűjtött. Mivel pedig elég gyakran megrongálták, így sokat vesztett régi virágzó állapotából. Fele részét, ami a szemközti meredélyre kapaszkodott, lerombolták és a földdel tették egyenlővé 11 0, a többi áll (még) egy elég terjedelmes, de szabálytalan (alakú) területen, és hol innen, hol onnan nyúlnak ki erődítményrészek. Mivelhogy a szomszédos hegyektől, ahogy mondtuk, egy közbeeső árok választja el, ezért ebbe az árokba nyúlik egy vagy két bástya a körötte lévő fallal együtt, és innen keletre ismét egy más alakú (bástya), s miután délre fordul (a várfal), három vagy négy, ágyúknak való háromszögű emelvényféle (van), és a változatos háromszögek mentén halad (a fal), mikor pedig nyugatra ér el, ismét három nagyobb bástya áll szinte szemben a várossal, míg visszatér az árokhoz, ahol kezdődött. Középen udvar van, abban két sziklába mélyített kút, innen északra a parancsnok háza, keletre kör alakú erődítmény, délre is egy másik hasonló, amit a közéjük eső, magában álló fegyverraktár választ el az előbbitől, ezt a pogányok építették át a Szent János templomból. Ezen a déli részen van a bejárat a város felől, két kapun át, mindkettő igen szilárdan meg van erősítve. Maga a vár épülete nemcsak sziklás talajra épült, de a falai is igen vastagok. Bár a bástyák és erődítmények (közt) sokféle különbség van, hiszen különböző időszakokban épültek, egyszer úgy, egyszer másként, ahogy az ostromok ereje megkívánta, mégis hatalmasak és csodálnivalóan szilárdak, ha egynéhány öregebb fal(szakasz)t nem veszel figyelembe, amelyek kissé düledeznek, mert már egészen elporlik az anyaguk. Az így megépített vár ennek a környéknek az ellenség támadása ellen éppen nem megvetendő menedéke lehet, különösen, ha arról az oldalról, ahol, mint említettük, fölé magasodik a meredek hegy, megerősítik tornyokkal és ágyúállásokkal, és innen felülről veri vissza az ellenséget, ha támad. A török kiűzése után egyedül a király fennhatósága alá került, és német katonákból álló állandó őrség védi, ennek és az egész város falainak parancsnoka most Wildenfels báró stb. De fogjunk hozzá már a járásokhoz. [De Eger nevéről nevezték el az egri várat is. Ez az azonos nevű város mellett keletről helyezkedik el, és az egészet fölé magasodó bátyaként oltalmazza. Meredek sziklafala is van azon a részen, ahonnan a városra néz, a többi helyen venyigéből font fal övezi, amelytől csak egy kézzel ásott árok választja el. Maga a hegy pedig a váron túl lassan emelkedő oldallal úgy magasodik fel, hogy ha fölmégy a tetejére, úgy látod, hogy sokkal magasabbra jutottál, mint (ahol) a vár 11 0 1687-ben a vár visszafoglalásakor a külső vár is súlyosan elhanyagolt állapotban volt. Helyreállítására nem került sor, mert az Udvari Kamara rendeletére 1702-ben felrobbantották. 145
