Bél Mátyás: Heves megye ismertetése 1730–1735 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 8. (Eger, 2001)

KÜLÖNÖS RÉSZ - I. szakasz A járásokról - I. rész Heves vármegye felosztásáról - Eger

Ami a harmadikat (illeti), ahol megtartottunk magunknak ötven kaszás rétet a város területén, amit a lakosoknak évente egyszer le kell kaszálni, s a rajta termett szénát össze kell gyűjteni és be kell hordani; ezt a magában véve jobbágyi és szolgai terhet, mint a többi hasonló kézi és szekeres munkát is, tudniillik amelyek a tizedik pontban vannak a püspöki gabonamalom gondviseléséről és gátjainak javításáról, a jégvágásról és -szállításról, a házi és a külvárosi kertek munkáiról, (mindezeket) átváltoztatjuk kétszáz magyar forintot kitevő pénzadóra, azon a hatszáz, szintén magyar forinton felül, amit az egyezmény tizedik pontja (értelmében) éves adó címén fizetnek nekünk az ugyanott részletezett határidőkre, úgy, hogy ugyanazokra a határidőkre adják meg a kétszáz forint felét is. Ahol pedig ugyanebben a harmadik pontban megtartottuk magunknak az összes malmot és malomhelyet, s megígértük, hogy a városfalakon kívül egynek helyet jelölünk ki, tekintve, hogy másik malmot követelt a lakosság, a tiszteletreméltó káptalan jogát nem akadályozhatjuk. Ahol pedig ugyanebben a harmadik pontban a püspöki kocsmák céljára hat hónapig minden főutcában házat tartottunk fenn, megmagyarázzuk, hogy nem az a célunk, hogy az ilyen polgárok házát kivegyük a város közös terhei alól, de egy kocsmaház a kúrián kívül, ami a püspök saját tulajdona, mégis mentes lesz az effajta terhektől. A hatodik pontban (írottakat), ami a városi italmérés idejét illeti - Szent Mihály ünnepétől január 1-jéig -, úgy magyarázzuk, hogy ebben az időszakban bort csak (egy) kocsmánk fog mérni, és nem több, hozzátéve, hogy Szent Mihály napjától újévig szabad lesz a városnak óbort is mérni. Abban az esetben pedig, ha pálinkamérést vagy ehhez hasonló más jövedelmeinket bérbe akarnánk adni, akkor bárki más magánszemélyt megelőzve a városnak fogjuk bérbe adni. E magyarázatunk nagyobb szilárdságára és erejére jelen (levelünket) saját kezünkkel aláírjuk, és szokásos pecsétünkkel megerősítjük. Egerben 1695. február 16. napján. A szántóföldeket és a szőlőket pedig, amelyeket őfelsége kincstára nem adott el és nem juttatott senkinek, a városi telkek és házak szerint arányosan ki fogjuk osztani, rövid időn belül, azzal a magyarázattal, hogy ha valaki a lakosok közül felvállalt valamely szőlőt és kifizette, az ilyen szőlő e birtokosa kezénél fog maradni, arányosan házához igazítva. Fenessy György egri püspök s. k. (P. H.) Faragó András bíró más szenátorokkal együtt előttem, Kurtz János Ignác budai adminisztrátor előtt. A tiszteletreméltó egri káptalan is hasonlóképpen megegyezett Eger városával ezekben a pontokban: Mi is Szántósy András választott cathariai püspök, ő szent császári és királyi felsége tanácsosa s a tiszteletreméltó káptalan nagyprépostja és az egri káptalan, hasonlóképpen emlékezetül adjuk mindenkinek, akit illet, hogy ugyanannak az Eger városnak lakosaival - részünkről hasonlóképpen épségben hagyva a méltóságos és főtisztelendő püspök úr, kegyes főpapunk és utódai jogait - ilyen egyezményre juttottunk, éspedig: 119