Bél Mátyás: Heves megye ismertetése 1730–1735 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 8. (Eger, 2001)

KÜLÖNÖS RÉSZ - I. szakasz A járásokról - I. rész Heves vármegye felosztásáról - Eger

akár más egyéb címen szerezték, teljes joggal maradjon meg (az ingatlan) az ár visszatérítéséig. Végül a császári és királyi felség fegyvertár épülete /: amiben kocsmát engedélyezett a házi személyzete és a munkásai részére, de a kikötések megsértése nélkül:/ és a gabona tárház, a vámház, valamint a püspöki rezidencia, a káptalan tagjainak lakóháza, a szegényházak, a vármegye háza, a polgári elöljáróság háza és hasonló közcélokat (szolgáló) házak minden adótól, beszállásolástól és tehertől mentesek legyenek, de egyetlen magánház sem, sem nemeseké vagy hivatalnokoké, sem katonáké vagy kamarai személyeké ezek alól és bármilyen más terhek alól ne legyen kivétel. Eger város elöljárósága és polgárai elismerik, hogy tartoznak ehhez a jóindulatú rendelethez alkalmazkodni, és mostantól a jövőben a szabad királyi város elnevezéstől megválnak, és a gyakran említett püspök úr iránt kötelező tiszteletet és engedelmességet tanúsítanak. Ő császári és királyi felsége egyébként marad a polgárok iránt jóindulatúan szíves császári-királyi kegyelmével. Jegyezve Bécsben az elől említett őfelsége titkos pecsétje alatt. P. H. A császár által Bécsben az 1694. esztendő augusztus 14. napján. Amikor Fenessy György egri püspök megkapta ezt a királyi levelet, Kassára hívta az egri polgárokat, és a fölöttük való jogairól, valamint az ő engedelmességükről, kötelességeikről és szolgálattételeikről ily módon határozott: Mi Fenessy György, Isten és az apostoli szék kegyelméből az egri egyház püspöke stb. Emlékezetül adjuk jelen levelünk szövegével jelentve mindenkinek, akit illet, hogy miután Egert az isteni felség hatalmas keze által, az említett őfelsége győztes és dicső fegyvereivel a török iga és fennhatóság alól, melynek alárendelve csaknem egy évszázadot nyögött, szerencsésen kivette és felszabadította, annak (= Egernek) a részünkre és az említett egyházunk részére történő kegyes visszaállításáért - tudniillik Magyarország egykori szent királyainak rendelkezése folytán jog szerint és régóta azt illetik -, az említett egyházunkat illető jogokkal, jószágokkal, birtokokkal és jövedelmekkel együtt, fent nevezett ő szent felségét mi is szüntelenül alázatosan ostromolván, Eger városát a fent említett többi jogokkal és jószágokkal együtt ő császári szent felsége miatt elviselt hosszas fáradságok, aggodalmak és pénzkiadás után ő szent felségétől kieszközöltük és birtokába jutottunk ő szent felségének az elmúlt 1694. augusztus hónap 16. napján nekünk készült legkegyelmesebb határozata és értesítése szerint, midőn az emiitett Eger város lakosai közül elküldvén a magyar nemzet részéről a tisztelt, bölcs és körültekintő Faragó Andrást, az imént említett Eger város jelenlegi rendes bíráját, Török Istvánt és Csala Gergelyt, Gündler Györgyöt stb., akiket mi a folyó 1695. év január hónapjának jelenlegi 4. napjára ide, Kassa szabad királyi városába rendeltünk és hívtunk, és ők engedelmesen eljöttek az elöl említett egri lakosok megbízólevelével, hogy az egész közösség nevében megjelenve teljhatalmúlag tárgyaljanak, és méltóságos Szentiványi László gróf és a fent írt időpontra külön magunkhoz hívottak és együtt tárgyalók közreműködésével a mi jogaink és a polgárok szolgálattételeinek helyzetéről, s az említett Eger város lakóinak (helyben) maradásáról a következő pontokban állapodtunk meg, amelyekben a már a mondott 109