Bél Mátyás: Heves megye ismertetése 1730–1735 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 8. (Eger, 2001)

KÜLÖNÖS RÉSZ - I. szakasz A járásokról - I. rész Heves vármegye felosztásáról - Eger

A város így a püspök fennhatósága alatt maradt, és közben sok háború tá­madt. Ebben az időben Dobó állt a város élén, egy elszánt és bátor férfi, aki addig védte a várost, hogy már csaknem reménytelenségbe került, hasonlóképpen a vár is, és mikor a törökök megszüntették az ostromzárat, a városkát el is foglalták. Bizony amikor már kevés (emberrel) szorongattattak, közösséggé egyesítette őket úgy, hogy egyesült erővel akartak inkább meghalni, mint Egert átadni a töröknek. Tehát a férfiak napról napra fogyatkoztak, és szétaprózódott (a védősereg), s mikor az asszonyok látták, hogy a törökök öldöklik a férjeiket, a bosszúvágytól feltüzelve olyan kegyetlenül bántak a betörő pogányokkal, hogy egy (asszony) három vagy négy törököt ölt meg a férje helyett. Ezáltal akadályozva Szulejmán nem tudta elfoglalni Egert, (de) III. Mohamed az 1596. esztendőben megadásra kényszerítette, adott szava ellenére lemészárolva az őrséget, amikor kivonultak a várból. Ezután Eger a pogányok kezén maradt kilencvenegy évig, amikor Lipót győzelmes hadserege ismét visszaszerezte, kiűzve a törököket, keresztény lakossá­got fogadott, 1687(-ben). Eger akkor a királyi kincstárhoz került, és a királynak engedelmeskedett egészen az 1694. esztendő augusztus 14. napjáig 7 2, amióta csak a várat tartották meg a király fennhatósága alatt, a várost Lipót visszaállította az egri püspöknek, aki akkor Fenessy György volt, amint kiderül a következőkből: A császári és királyi felség, legkegyelmesebb urunk nevében Magyarorszá­gon Eger város elöljáróságának, polgárainak és lakosainak ezennel jelentjük, hogy a fent nevezett őfelsége a méltóságos és tisztelendő püspök úr, valamint a tisztelet­reméltó egri káptalan az egri egyház részére visszaállítandó jogokat, jószágokat, birtokokat és jövedelmeket illető alázatos kérését és azon felül őfelségének tett javaslatát kegyesen elfogadta, hogy egyebek közt Eger városa, amelyről az említett püspök úr és a káptalan a dicső emlékű I. Ferdinánd eredetiben bemutatott megerő­sítő szabadalmával bizonyították, hogy törvényesen az egri egyházhoz tartozik, neki császárilag vissza kell állítani, és következőleg az említett polgári elöljáróság ügyében érkezzen egy kiváltságlevél, közben ideiglenesen az egyház vitás ügyei­ben (képviselt) álláspontot az ismert jog alapján megsemmisíteni?), de úgy, hogy Eger város polgárainak és lakosainak, akiknek úgy tetszik, szabad költözködési lehetőségük legyen, a maradókkal pedig a többi polgárhoz és püspöki hivatalno­kokhoz hasonlóan tárgyaljanak, sőt előbb azokkal a kocsma, a mészárszék, a mal­mok, a legeltetés, a fagyüjtés, az évenkénti és heti vásárok jövedelme, a vámok, bírságok és a halászat, vadászat; valamint a püspöki adók és hasonló haszonvételi jogok és a polgári szolgálattételek tekintetében, amit pontosan állapítsanak meg, és abban az esetben, ha ezek az egri polgárok valami nagyobb kiváltságot tudnak találni és előhozni, teljesen aszerint birtokoljanak, nem különben a város és területe házait és telkeit illetően, amiket a kamarai igazgatás adott el vagy osztott, ne le­gyen semmi újítás, de azoknál, akik az említett kamarai igazgatástól vásárlás vagy 7 2 Azaz Eger egy 1688. augusztus 6-i királyi rendelet értelmében szabad királyi városi rangot kapott, amelyet az alább következő 1694. augusztus 14-én, Bécsben kibocsátott visszavonó rendeletig élvezett. 107

Next

/
Oldalképek
Tartalom