Bertha József: Eger piackörzete a XVIII. század első felében - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 7. (Eger, 2001)

Forrásközlő táblázatok

55 Forrásközlő táblázatok A táblázatok kétfajta kimutatási rendszerben készültek el. Az első sorozat azoknak a településeknek a betűrendjében, amelyek a különféle termékeket szállították Eger piacára az 1722 és 1749 közötti években, a második fordítva: az árufajták nevének ABC sorrendjében tartalmazza az azokat piacra hozó városokat, falvakat, ritkán tájak nevét. A helységnevek a számadásokban rendszerint használt alakban - csak nem betűhíven - szerepelnek, betűrendbe is ilyen írásmódban soroltam őket. A ma ismert földrajzi nevekkel való azonosításhoz a Topográfiai névtár használata szükséges. (Pl. Abádszalókot az Abád és Szalók neveknél, Füzesabonyt az Abony, Bükkábrányi az Ábrahám földrajzi névalakok ABC rendbeli helyén lehet megtalálni.) Az áruféleségek itt található elnevezései szintén a korabeli nomenklatúrát követik. így nem képeztem gyűjtőfogalmakat, például a szattyán, varga, veresbőr, veresszattyán esetében, még akkor sem, ha a számadások kétségtelenül váltakozva használtak összefoglaló és egyedi neveket (pl. aprómarha, illetve kacsa, kappan, lúd, pulyka, tyúk). Meghagytam a régi, ma már kevéssé ismert elnevezéseket is (pl. csáté). A termékek mennyiségét jelző számok minden esetben a számadásokban rendszerint feljegyzett szekerek számadatai. A ritkán előforduló darabszámokat a táblázatok megfelelő soraiban feltüntettem (db). A piacra került áruféleségek mennyiségi összegzését elvégeztem, egyfelől időmetszetben, minden esztendőben, másfelől a beszállító települések mindegyikére nézve. A két „összesen" rovat metszéspontján - az áruféleségek szerint készült táblázatsort nézve - minden egyes terméknek leolvasható a teljes mennyisége, amennyi Eger piacára érkezett az 1722 és 1749 között fennmaradt számadások 17 évében.