Bertha József: Eger piackörzete a XVIII. század első felében - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 7. (Eger, 2001)

Bevezető és előzetes értékelés - Búza

20 Az ilyen nagy adathalmaz közepette tisztább képet kapunk, ha megvizsgáljuk a búzás szekerek számának idényszerű hullámzását. Az idényjellegű változás jelenlétének és mértékének a megállapításával megkapjuk azokat a hónapokat, amikor a legnagyobb mennyiségű búza érkezik az évek során Eger piacára. Az idényszerű változás nagyságát százalékszám mutatja, mely az eltérés mértékét a tizenkét hónap átlagához viszonyítva fejezi ki. Ezeket a százalékszámokat nevezik szezonindexnek. A számításhoz alapul szolgáló adatokat a 2. táblázat, a számítások értékét a 3. táblázat mutatja be. 2. táblázat. Búza szezonalitás: búzát szállító szekerek havonkénti száma 1735-1744 között Év Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December 1735 68 45 30 52 85 60 52 27 46 48 136 30 1736 22 37 65 63 49 57 32 44 39 104 183 81 1737 75 97 68 113 145 166 84 105 137 121 169 119 1738 14 27 34 64 69 45 64 26 39 21 59 52 1739 42 25 21 24 48 66 42 15 11 7 41 45 1740 30 33 4 20 22 16 18 15 4 15 7 6 1741 15 24 29 32 50 60 24 30 20 33 74 97 1742 21 17 25 25 21 19 23 13 23 20 62 6 1743 25 18 14 10 18 45 35 11 16 14 41 45 1744 17 19 18 17 33 42 28 22 26 36 59 39 Átlag 32,9 34,2 30,7 42,0 54,0 57,6 40,3 30,8 36,1 41,9 83,1 52,0 3. táblázat. Búza szezonalitás: búzát szállító szekerek havi átlagszáma (1735-1744) Hónap Szekér Szezonindex (%) Január 32,9 73,6 Február 34,2 76,5 Március 30,7 68,7 Április 42,0 95,4 Május 54,0 120,9 Június 576 129,0 Július 40,3 90,2 Augusztus 30,8 68,9 Szeptember 36,1 80,8 Október 41,9 93,8 November 83,1 186,1 December 52,0 116,4

Next

/
Oldalképek
Tartalom