Bertha József: Eger piackörzete a XVIII. század első felében - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 7. (Eger, 2001)

Bevezető és előzetes értékelés - A források adatszolgáltatása

18 iparcikk állat élelmiszer össz. szekér /. ábra Árufélék szekérszám szerinti megoszlása Árufélék százalékos megoszlásának grafikonja 100 80 60 40 20 0 A A> ^ ^ V V V N V kV KV KV KV KV iparcikk áliat élelmiszer Az 1. táblázat és ábra évenkénti bontásban mutatja az árucsoportok százalékos arányát a szekérszám feltüntetésével. Szépen kirajzolódik itt a pestis okozta visszaesés, ami a szekérszám csökkenéséből és az élelmiszerek és iparcikkek közötti arányváltozásból is kitűnik. Bár itt is hiányoznak az 1745-ös év számadási adatai, az 1746 és 1749 között meglévőket közöljük, és a grafikonokon is ábrázoltuk, mert így látható elég szemléletesen, hogy milyen nehézkességgel indult meg 1744 után a kilábalás a járvány miatti mélypontról. Az áruféleségek szerint bontott táblázatos adatok és a százalékos megoszlási grafikon azonban arra is rávilágítanak, hogy a piaci élelem-felhozatal gyakorlatilag helyreállt az 1738 előtti szintre. Az élőállatokról ugyanezt már nem lehet elmondani, végül a Felvidékről folyó iparcikk beszállítás időbeli változásai pontosan ellentétesek az élelmiszerekével. Míg a pestis következtében növekedett a piaci jelenlétük - de mint már feltételeztük: árszintjük, csereértékük csökkent -, addig az 1746-49-es esztendőkben példátlanul keveset hoztak belőlük Eger piacára. Ennek a