1848-as nemzetőrök Heves és Külső-Szolnok vármegyében - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 6. (Eger, 1999)

Bevezetés

XVI BEVEZETÉS nüleg helyrajzi szám), melyeket mi is megadunk. Maguk a lajstromozók sem sorolták mindig következetesen azonos negyedbe az utcákat, leginkább, ha maga az utca volt a fertály határa. Ezeken a következetlenségeken még akkor sem változtattunk, ha más forrásokból pontosan tudjuk az adott utca hovatartozását. „Beosztása és tisztsége": - Mindkét fogalmat tágan értelmeztük, ugyanis ide soroltuk mindazon információkat, melyek a nemzetőri szolgálattal kapcsolatosak. Itt kaptak helyet a menet, út, alkalom stb. eredeti szövegbejegyzések, melyek a szolgálatba lépés időrendjét jelölik, a század, szakasz stb. besorolások, melyek a szolgálattételnek a zászlóaljon belüli helyére utalnak. Többféle tartalmat fejez ki az összeírok által használatos osztály kifejezés. Takarhat szolgálattételi sorrendiséget, más alkalommal és más helyen fegyvernemeket jelöl (lásd Gyöngyös!), lehet az összeírások elkészülte után területi alapon történt felosztás eredménye és találkozhatunk azzal is, mikor zászlóaljon belüli beosztás értelmében használják. Forrásközlésünkben előfordul, hogy egyazon személynél több század szerepel, ami egyrészt abból adódik, hogy az összeírások különböző időpontokban készültek, így egy személy más-más időpontban más-más századba kerülhetett és került is beosztásra, másrészt pedig maga a szervezeti keret sem volt állandó, a vizsgált korszakunkban is többször változott. Egerben a nemzetőrség századokra való felosztása első alkalommal április végén történt, amikor 10 századra tagolták az őrsereget, s elkészítették a századonkénti névsort.

7

9 Június 23-án újabb beosztásra került sor, amikor az összeírtakat 12 századba sorolták. A teljes névsort ugyan nem ismerjük, a tisztikar egészét vion szont külön feljegyezték, így ezt mi is megadjuk a századok számával együtt. Július 16-án ugyanitt már csupán 6 század felállítását hagyták jóvá, melyről szintén csak töredékes listák állnak rendelkezésünkre.

8

1 A közlés során mindezt érzékeltetni kívántuk, s ezért vesszővel választottuk el egymástól a századokat abban az esetben, ha ugyanaz a személy többször is beosztásra került. A hadmüveletekben való részvételre vonatkozó bejegyzések (táborban van, Kulára önként jelentkező, Jarek helységbe leköltözött, illírek ellen önként jelentkezett stb.) részben a szándékot, részben magát a tényleges részvételt jelzik. Az eredeti összeírások szóhasználatát igyekeztünk meghagyni, de a terjedelmes körülírásokat lerövidítettük (pl. „az Aldunai vidéken fellázadt rabló illír csapatok fékezésére elutazott nemzetőrök" helyett „illírek megfékezésére elutazott"). Külön feltüntetjük - mint maguk a listát készítők - azt is, ha valaki önkéntesen jelentkezett akár általában nemzetőrnek, akár a délvidéki harcokra. Itt szerepeltettük - mintegy a katonai „beosztás" negatívumát - a felmentésre vonatkozó információkat is. A nemzetőri szolgálat alóli felmentést különböző okokra hivatkozva kérték az összeírtak, így pl. életkorukra való tekintettel (közben betöltötték az 50-dik életévüket), vagy betegségről, testi fogyatékosságukról orvosi bizonyítványt szerezve kérvényezték végleges, de legalább az adott feladat alóli felmentést. Eger városában megmaradtak a nemzetőrségi főorvos által kiállított orvosi bizonyítványok, melyekből, mint jellegzetes példákból idézünk is. A szolgálat, de leginkább a hadmüveletek alóli felmentést legtöbbször akkor kaptak még az előbbieken túl, ha tévesen került valaki összeírásra, foglalkozása vagy hivatala indokolta, vagy korábban már vett részt katonai feladatokban. 7

9 HML IV-106/2 - Az összeírások legtöbbje datálatlan, s párhuzamosan kettőt is készítettek századonként. Ezek egyikén szerepel az április 25-i dátum, így a többi készítése is erre az időszakra eshetett. 8

0 HML V- l/a 116 272-274. p. 8

1 Uo. 350. p.