Dézsmajegyzékek – Heves- és Külső-Szolnok vármegye 1549 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 3. (Eger, 1988)
Bordézsma - Jegyzetek
- 18o A Harangozó városr.sz 3- adózója ilyen néven, de térnésadatával (14,5 köböl) együtt áthúzva szerepel az eredeti összeíráson. Ötöddézsmáját már nem is regisztrálták; úgy értelemztem, hogy ide beszámították. Lásd a 2o) jegyzetet! Egyforma néven Egerben és Cegléden (borjegyzék 216., ill. 9. sz.), de nincs utalás személyes azonosságukra avagy bármelyikük extraneus voltára. Tizedük egy részét tihaméri külbirtokaik után adták, mert az ottani jegyzéken is összeírták őket, extraneus termésük (de nem dézsmájuk) feltüntetésével, végül pedig kihúzták sorukat "Agrie decimavit" magyarázattal. Tihaméri adóikat így vélhetően belefoglalták az egri tizedekbe (ezt jelzi a zárójeles +), szemben azokkal, akiket az 5) jegyzetszémmal jelöltem meg, — Nicolaus Zabo nevét egyébként mindkét helyen áthúzták, de ezt tévedésnek véve, számoltam adataival. — Lásd még a 36) jegyzetet! A vele kezdődő dézsmaköteleseknek csak extraneus szőleik ismertek; lásd a 6) jegyzetet! Lásd a 26) jegyzetet! Tihamér lajstromán "Agrie decimavit" megjegyzéssel üresek termés- és tizedrovataik egyaránt, mi több: az egri borjegyzéken sem szerepelnek, ellentétben az 5) és 33) jegyzetszámokat viselő adózókkal. A "metreta" egyetlen előfordulási helye összeírási sorozatunkban Tihamér. Talán kivételesen nem mustban, hanem fürtökben szedték a tizedet. Nem tudhatni, milyen térfogatú mérőeszközt használtak, így a statisztikákban semmiképpen sem kalkulálhattunk adataikkal. Hasonló néven ismerünk Tihaméron helybeli lakost is (70. sz.), valamint Ostoroson extraneus szőlőbirtokos gazdát. Mivel az ostorosi "forenses" többsége Tihamérről eredeztethető, őket kettejüket azonosítottam személy szerint, az egrinek írt Michael Zabo-t független termelőnek vettem. Ilyen módo« csak jn adtam össze; a dézsmások summázatát lásd alább. A kettő nem vonható párhuzamba a tized. + kilencedszedés és a szőlőhegyek összevonása miatt, továbbá azért sem, mert az Egerben "forenses" birtokosokat ők beszámították (én nem), viszont nem kalkuláltak a másutt termelő egriekkel, — A 3, táblázati oszlop összege (Eger - Belváros) természetesen nem tartalmazza a csak külbirtokkal rendelkezők tizedeit (227-256, sorszámok), mint Egeren belül nincs támpontom lokalizálásukhoz. "Tota summa ad cadum communem Posa et Haranghozowcza" kifejezés nem hagy kétséget értelme iránt. Viszont a Pósa szőlőhegyet a concriptio a maga helyén az "episcopus"-hoz tartozónak írta, Vö. a 4) jegyzettel! Kissé nagyvonalúan számolva. Ezt a sort utóbb kihúzták, de a végeredményt nem módosították. — "Mathyas literátus rationista" egyébként tizedet adott tihaméri extraneus szőleje után; lásd Eger borjegyzéke, 255. sz. Ezt követően 16 és 32 köblös hordók listáját adja a jegyzék, melyek mindegyikénél odaírták, mi illeti a püspököt és mi a káptalant. Közös lajstromon és ugyanazok írták össze Felnémetet és Ceglédet, együttesen is összegezték a két falut, — N. Kiss Istvá n forrásközlésének (16, századi dézsmajegyzékek. Bp, i960, 114. p.), miszerint Felnémet oppidum lenne, a dézsmaösszeírásokon nem találtam nyomát. Sőt: a borjegyzék fejlécén kifejezetten "possessio"-nak nevezték. Ugyanott N. Kiss jegyzete sem világos ("Promontor.ia: Felnemeth, Útra fluvium - sic!), annál is kevésbé, mert a bordézsmát 5 települési egységben — s aligha promontóriumok szerint — szedték, mint az itt közölt táblázatból is látható lesz. Lásd még az 5°) jegyzetet! Egerben, Szőlőskén kilencedet + tizedet (ötödöt), Tárkányban és Ostoroson tizedet adtak a felnémeti lakos szőlősgazdák. Neveik, ill, névváltozataik mellett Sz_, TJk, 0_ betűjel mutatja extraneus birtokaik helyét.