Németh Gábor: Gyöngyösi testamentumok és fassiólevelek 1642–1710 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 1. (Eger, 1991)
Gyöngyösi armalisták
játszhatott különösebb szerepet. Jövedelmei a szőlőkből és a Benén lévő malomrészből származhattak. A malomportiót 150 forintban zálogban birtokolta. Kozári 1620-ban nemességet szerzett. A helyi református egyház vezetői közé tartozott, 1644-ben testamentumhallgatóként említik. (2. sz.) Társadalmi rangot és elismerést igazán fia, György deák szerzett magának. Mint a neve mellett szereplő jelző is mutatja, iskolázott ember volt. Hosszú időn keresztül megyei esküdtként tevékenykedett, 1655-1668 között említik ezen tisztség viselőjeként, ilyen minőségében vett részt a molnárok céhlevelének kiállításában (1663). 1664-ben hódolt szolgabíró lett. 2 5 A Kozári Péter által befutott életpálya a legsikeresebb hegyaljai vagyonszerzőket juttatja eszünkbe. Bónis György 1625-től Sátoraljaújhelyen élt, 1632-ben fiával együtt már földesúri szolgálattól mentes szabad helyen lakott, címeres levele 1615-ben kelt. Bónis tömeges szőlővásárlásai alapján borkereskedelemmel foglalkozott, 1628-ban 600 ezüsttallért hitelezett földesurának, Rákóczi Györgynek, cserében tolcsvai szőlőiből a visszafizetés idejéig nem adott dézsmát. Unokáját már a vagyonos középnemesek között találjuk. 2 6 A gyöngyösi armalisták többsége a helyi gazdagparasztság soraiból rekrutálódott. Többségük a XVII. század folyamán szerezte nemességét. Heves és Külső-Szolnok megyében 1655 és 1683 között majd 200 nemeslevelet publikáltak.27 Még az előző század utolsó harmadában kelt a Gothár család címeres levele (1582). A népes família a XVII. század első felében a legnagyobb bortermelők közé tartozott. 1621-ben Gothár Györgynek Gyöngyös határában 53 köböl bora termett. Gothár Tamás ugyanekkor 25 köböllel szerepelt. Ebben az évben György a bírói posztot is betöltötte. Gothár Benedek özvegye, Kata asszony és fiai 1658-ban nyolcadrész uralmukat Sőtér Ferencnek adták el. (11. sz.) Gothár János 1668- és 1673-ban megyei esküdt volt, Gothár Györgyöt 1687-ben szintén az esküdtek között találjuk. Az 1675-ös dicajegyzék két Gothár János nevű személyt is említ. 2 8 Szécsényi Szabó György 1669-ben publikáltatta címeres levelét. 1675-ben 88 dénárral ő fizette a legtöbb taxát. Valószínűleg katolikus lévén 1662- 63 és 1666 - 67 között másodbíróként, 1672-73-ban főbíróként tevékenykedett Gyöngyösön 29 Az általunk közölt forrásokban szereplő személyek illetve famíliák közül XVII. századi újsütetű a Dely(1649), Koncz(1653), Sőtér és Joó (1659), Fodor (1666), Borbély (1668), Gardi (1676) család nemessége.30 Mint az a tömeges jobbágynemesítések idején gyakran előfordult, a földesúr tudta nélkül vagy annak akarata ellenére nemességet szerző gyöngyösiekre is akad példa. A megyei pályát befutó Joó Mihály Rákóczi László jobbágya lehetett, aki Joót arra való hivatkozással bezáratta, hogy tudta nélkül szerzett armálist. Kiderült azonban, hogy a földesúr officiálisának beleegyezésével szerezte nemességét, ezért 1659-ben a megye kihirdette az armálist. Taxaösszege alapján ő is a vagyonosabb gyöngyösiek közé tartozott. 1675-ben 51 dénárt fizetett. 3 1 Valószínűleg vele azonos az az idősebb Joó Mihály, aki 1683-ban fia másodprédikátorként való alkalmazása fejében a saját keresményeként említett házát és gyöngyösi öreg szőlőjét ajánlotta fel a református egyháznak. (41. sz.) Már a fenti példákból is kitűnik, hogy a gyöngyösi kálvinista nemesek egyházi és megyei tisztségekkel kárpótolták magukat a városi önkormányzatból való kirekesztésük fejében. Az említettek többsége hosszabb-rövidebb 9
