Az egri püspökség jövedelmeinek 1799. évi összeírása I. - Az egri egyházmegye történetének forrásai 5. (Eger, 2001)

Bevezetés

Bevezetés Eszterházy Károly püspök 1799. március 15-én bekövetkezett halála után a Magyar Kamara elrendelte a püspökség jövedelmeinek és javadalmainak részletes összeírását. Erre azért volt szükség, mert a hatályos magyar törvények értelmében széküresedés esetén az új püspök kinevezéség csak jövedelmek felét használhatta fel a püspökség, másik felére a kincstár tartott igényt. Ilyen részletes gazdasági számvetés egyedülálló a magyar egyházi levéltárak anyagában.

1 Teljes szövegének közzétételére már önmagában ez e tény is elegendő indok lenne. A forrás adatainak gazdagsága alapján azonban hü képet alkothatunk az egyik legnagyobb egyházi birtokegyüttes XVIII. század végi állapotáról, birtokszervezetéről és a számvitel módjáról. Az összeírást Eősz János püspöki prefektus összefogásával a központi uradalmi tisztikar tagjai, illetve az egyes az egyes gazdaságokat irányító tiszttartók, kasznárok és ispánok készítették el.

2 A munka során azonos szempontok alapján készítették el az egyes helységek, illetve uradalmak részletes összeírásainak fogalmazványait, majd a Heves Megyei Levéltár XII-3/a 85., 86. és 87. raktári számú jelzete alatt őrzött három kötetébe másolták át ezeket.

3 Ezek mindegyike 25 x 40 cm méretű, fűzött, bordázott gerincű, kemény kartonlapra ragasztott, világosbarna vékony bőrrel borított kötet. Lapjaik 24 x 38 cm méretűek, ezeket oldalanként beszámozták. Az I. kötet terjedelme 958 oldal,

4 a II. köteté 975, a III. kötetben 662 oldal van. A kötetekbe a birtokok beírása az alábbi rendben történt:

5 I. kötet: Címlap (1-2), Praeliminare conscriptionis (3-89), Eger város (90352), Felnémet (353-420), Szarvaskő (421-494), Egerbakta (495-584), Fedémes (585-626), Tiszanána (627-734), Kömlő (735-794), Sarud (795-848), Hidvég (849-858), Magyarad (859-862), Csapóköz (863-870), Kisköre (871-920), Tiszahalász (921-958) II. kötet: Címlap (1-2), Füzesabony (3-94), Kisbuda (95-106), Pusztaszikszó (107-134), Bútelek (135-138), Maklár (139-230), Nagytálya (231-294), Deménd (295-356), Kerecsend (357-436), Pázmánd (437-450), Dobi (451-464), Kápolna (465-556), Gyöngyöspüspöki (557-638), Gyöngyössolymos (639-770), 1 DÓKA KLÁRA: Egyházi birtokok Magyarországon a 18-19. században. Budapest, 1997. 31-32. 2 Az uradalom birtokigazgatását részletesen feldolgozta: BÁN PÉTER: Az egri püspöki uradalom igazgatása Eszterházy Károly idején. In: Eszterházy Károly emlékkönyv. 259370. (szerk.): KOVÁCS BÉLA. Eger. 1999. 3 A kötetek az Egri Érsekség Gazdasági Levéltára irategyüttesének régi jelzete szerint az I. classis (Jogbiztosító okmánykönyvek és iratok) sorozatába tartoznak. Ezt a levéltárat az Egri Káptalan mMgánlevéltárával együtt a Heves Megyei Levéltár letétként őrzi. 4 A kötet eredeti lapszámozása az 1-314. oldalakig folyamatos, majd ezután a 305. oldallal folytatódik a sorszámozás a 315. oldal helyett. így a kötet eredeti oldalszámozása csak 948 oldal. A tévedést ceruzás számozással kijavítva 958 lett oldal a kötet terjedelme. 5 Dőlt betűkkel a pusztákat jelöltük. 5