Archívum Supplementum ad honorem Béla Kovács dedicatum - A Heves Megyei Levéltár közleményei, különszám (Eger, 1993)

Bessenyei József: Török Bálint rokonai és szervitorai • 43

tatásával. 9 A levelek sora az 1541. május 27-től december 9-ig terjedő kritikus időszakot fogja át. Mig a harctereken emberöltőkre kihatóan eldőlt az ország sor­sa, addig a két várnagy a szomszédokkal hatalmaskodott, birtokaikat elfoglalta, marháikat elhajtotta. A nagyasszonytól reájuk zúduló feddő leveleknek feltételez­hetően ritkán lett foganatja. Uruk foglyulejtése után viszont a várnagyok a Habs­burg-párttal bocsátkoztak tárgyalásokba, sőt az enyingi Török család kegyurasága alá tartozó kapornaki apátságot is felprédálták. Dicstelen szereplésük - amelynek utolsó akkordjaként a számadás benyújtásának kötelezettsége alól is ki akarták vonni magukat - az 1541. év decemberében véget ért. (Egyelőre elegendő adat hiányában nem lehet kideríteni, hogy egyikük, Horváth Márk azonos-e a később nagy hírre jutott szigeti kapitánnyal, vagy a Bakics-család szolgálatában álló azo­nos nevű szervitorral.) Buda veszte és férje fogságbaesése után kemény tárgyalások és sok per várt Katalin asszonyra, s az elfoglalt birtokok egy részét is vissza kellett adnia jogos tulajdonosaiknak. 10 A megmaradt birtokok kormányzásának terhét is ő viselte, egy-egy ügyben akár Nádasdy Tamással is szembeszállva, míg át nem adhatta azokat fiainak. 11 Az egyedül maradt Katalin asszony mellett a rokonok sorában fontos helyet töltött be a lekcsei Sulyok-család. A két család közötti rokoni kapcsolat Török Ambrus (Bálint nagyatyja) leánya, Ilona és Sulyok István házasságával jött létre. Ebből a házasságból született Sulyok István és Balázs, s Török Imre végrendele­tében őket jelölte ki a kiskorú Török Bálint gyámjaiul. 12 Ők lettek Bálint úr leg­bizalmasabb szervitorai, akiket később, felnőttként is maga mellett tartott, s akik, miután saját bőrükön féktelen erejét is megtapasztalhatták, 13 mindvégig híven 9 A levelezés: MOL Horváth cs. E 200 10. cs. 22. tétel. Fol. 24-33. 10 MOL Esterházy cs. hg. (P 108) Fasc. G. Repos. 45. N. 137. 1542. szeptember 10., Szigetvár. Pemfflinger Katalin kötelezi magát, hogy Lakot, Szigligetet és a kezében levő egyházi birtokokat visszaadja, Hunyad és Csurgó ügyében pedig aláveti magát a bíróság döntésének. Nyomt. kiadása: BUNYITAY-RAPAICS-KARÁCSONYI­KOLLÁNYI-LUKCSICS: Egyháztörténeti emlékek a magyarországi hitújítás korá­ból. IV. k. N. 75. p. 94-95. 11 MOL MKA Nádasdy cs. Miss. (E 185) 38. cs. N. 1. 1543. március 25., Csurgó., Pemfflinger Katalin - Nádasdy Tamásnak. Kéri, jobbágyait ne rendelje más várak megerősítésére, hadd dolgozzanak Pápán. 12 MOL DL 89052. 13 Kolozs Megyei Állami Levéltár, Gyulay-Kuun cs. levéltára. N. 00053. N. 00054. N. 00056. A történet lényege: Sulyok István és Balázs elzálogosították Török Bálintnak Szabadka mezővárost, s a zálogösszeget, tekintettel a nagyarányú pénzromlásra, a ré­gi pénzben rendelték megfizetni. Török Bálint azonban az összeget nem a régi pénz­ben adta meg, sőt Szabadkát megtámadta, elfoglalta, s ott hatalmaskodást követett el. 45

Next

/
Oldalképek
Tartalom