Archívum Supplementum ad honorem Béla Kovács dedicatum - A Heves Megyei Levéltár közleményei, különszám (Eger, 1993)
B. Gál Edit: Az Orczy család vagyoni helyzete és javai a XIX. században • 69
jussokkal együtt 1153 ember-kapáló szőlővel rendelkezik 17 , míg a család majorsági szőlői a felső-kertmegi részen 12 kapás, az alsó-kertmegi részen 35 kapás, a sárhegyaljai 2. dűlőben 50 kapás, a hegybéli dűlőben pedig 70 kapás nagyságot tesznek ki. Az összes birtokok közül ez a kimagaslóan legnagyobb bortermelő terület. Míg 1789-ben báró Orczy Lőrinc a gyöngyösi tiszttartóságot, mint csekély értékű jussot emlegeti, közel negyed század alatt az e területhez kötődő szőlő- és bortermelés lesz az egyik legjövedelmezőbb mezőgazdasági ág. Berényi Borbála végrendeletében fiait tette örököseivé, leányaira pedig 1010 000 aranyat hagyott. 1820-ban a fiúk a jószágot közteherviselés nélkül felosztották egymás között. Az Országos Levéltárban megtalálható egy összeírás töredéke arról, hogy a három fiútestvér - Lőrinc, László és György -, valamint József özvegye, gróf Pejachevich Xavéria miképpen részesültek az ingatlanokból. Mivel csak töredékről van szó, teljes képet nem adhatunk, ezért csak példaként emeljünk ki néhány birtokot, épületet. Átányban az ispán háza Györgynek jutott 323 frt. 30 kr. értékben, az itt lévő kocsmán ketten osztoznak, György és László 110 frt. 30 kr. és 187 frt. 30 kr. arányban. A négylineás közös kocsma 74 forintért Lőrincnek jutott. Szintén ő kapta Fegyverneket 18 379 frt. 20 kr. értékben és az itt lévő vadászházat 400 forintért. Gyöngyös neve alatt Lászlót tüntették fel 20 000 forinttal, míg a majort 1000-1000 forint értékben György és László kapta, a „fabrikát" pedig 6000-re becsülve József özvegye, Pejacsevich Xavéria. A gyöngyösi pince Lászlóé 455 forint értékben. Udornya 150, Szinóbánya 200, Lónyabánya 4000 forinttal Xavéria neve alatt szerepel. 18 A László neve alatt 20 000 frt. értékben szereplő gyöngyösi ingatlan minden bizonnyal a Sólymos utcai ún. belső kastély, mely anyai örökségként került a család tulajdonába. Nincs feltüntetve eme összeírásban, egyéb forrásokból azonban biztosan tudjuk, hogy a nagyapa által építtetett külső kastélyt Lőrinc örökölte, míg azok a Piac téren lévő házak, melyek az 1826os átépítés során egységes homlokzatot kapva a fegyver-, levél- és könyvtárnak adnak helyet, közösek maradtak. A közterhek „elenyésztetésére" hagyták a jankováci jószágot, a pesti nagy házat, s az árendában bírt debrői uradalmat. Ezen fundusok adminisztrációját a legöregebb testvérre, Lőrincre bízták. Még 1817-ben megkezdik az ún. pesti nagy kert építését (ezt utóbb a városnak ajándékozzák, s itt épül fel a Ludoviceum monumentális épülete), melyre 1829-ig több mint 40 000 forintot költenek (lásd: 4. sz. melléklet). Az 1820-as évek kedvező gazdasági hatása elsősorban az építkezésekben mérhető le. Ekkor építtetik át Zofahl tervei alapján a gyöngyösi külső kastélyt, a már fentebb említett Piac téri házakat, de ekkor emeltetik az újszászi és fegyverneki kastélyokat, a vadkerti templomot 17 MOL P 518. 3. csomó Nr. 332. 18 MOL P 522. II. 2. csomó Nr. 19. 76
