Archívum Supplementum ad honorem Béla Kovács dedicatum - A Heves Megyei Levéltár közleményei, különszám (Eger, 1993)

Tóth Péter: Egy besenyő betelepülés helynévi emléke • 247

áttételen keresztül vagy más módon a hatvan tőszámnévből próbált önmaga számára sem megnyugtató módon eredeztetni. Magyar környezetük eredeti népnevükön besenyőknek nevezte őket; ez a magyarázata a Hatvan településnevek mellett feltűnő rendszerességgel felbukkanó besenyő nyomoknak. Szláv környezetben pedig keleti nomád megjelenésük és életmódjuk következtében a polovee/palóc nevet kapták, s ezáltal névadói lettek a leghomályosabb eredetű magyar etnikai csoportnak, a palócoknak, miután valamilyen történeti esemény - esetleg a tatárjárás - folytán eredeti nagyobb szállásterületüket elhagyva, a Karancs-Mátra vidékére húzódtak és az ottani lakosságba olvadtak. IRODALOM BAKÓ Ferenc (szert) 1989. Palócok I. Eger, BALOGH István 1958. Debrecen. Budapest, BALOGHLajos 1989. A palóc nyelvjárások. In: BAKÓ Ferenc (szerk.) Palócok I. 345-378. p. BARABÁS Jenő 1989. A palóc eredet kérdése. In: BAKÓ Ferenc (szerk.) Palócok I. 119-136. p. BENKŐ Loránd (főszert) 1967-1976. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I—III. Budapest, BÉL Mátyás 1968. Heves vármegye ismertetése. Ford.: SOÓS Imre. Eger, BLAZOVICHLászló-GÉCZI Lajos (szert) 1991. Anjou-kori oklevéltár VII. Budapest-Szeged, CSÁNKI Dezső v j

; 1890-1913. Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I-V. Budapest, é. n. (szerk.) Somogy vármegye. Magyarország vármegyéi és városai. Budapest, ÉRSZEGI Géza (vál.) 1983. Árpád-kori legendák és intelmek. Budapest, FEHÉRTÓI Katalin 1983. Árpád-kori kis személynévtár. Budapest, FEJÉR Georgius 1829-1844. Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus et civilis I—XI. Budae, 257