Archívum Supplementum ad honorem Béla Kovács dedicatum - A Heves Megyei Levéltár közleményei, különszám (Eger, 1993)

Szomszéd András: Pogony népe 1707-1930 között • 233

Pogony népe 1707-1930 között A faluról általában A Medvesalja legkeletibb községe, dombnál valamivel magasabb hegyek között, a Nagykőtől keletre, két kis patakocska partján települt. Kétszer telepítették. Először valamikor a XIII-XIV. század környékén. Pontos időpontot nem ismerünk. Első okleveles előfordulása 1359.

1 Az első telepített falu középkoráról keveset tudunk. A török dúlás alatt a falu már a XVI. század közepén elpusztult, vagy lakói máshová költöztek. A falu második benépesülésének időpontja 1707, amikor is népét a környező falvak lakosságától kapta.

2 A mai falukép magja - a templomtól keletre eső rész az 1823-as tűz után alakult ki, amikor is az akkori földesura mérnöki terv alapján osztott telkeket jobbágyainak, s úgy próbálta a portákat -jobb ágyudvarokat - kialakítani, hogy az esetleges tűzvész ne pusztíthassa el újra az egész falut. 1864-ben még élt a második megtelepítés emléke, akkor még csak ideiglenes helyük volt a jövendő lakosoknak falujukban, „előbbi telephelyüknek a határ azon részét állítva mely Szállás-nak neveztetik"

3 . A falu szerkezete most is egyszerű - pár utcás település -, mely eredetileg a Feled-Pétervására törvényhatósági útról leágazó bekötöútra fűződött fel, mint egyutcás fésűs település, majd a XIX. sz. második felében kialakul a Tugár-patak mellett a Tugári rész, a XX. század második felében pedig beépül a templom fölötti domb is. Egy gazdasági út köti össze Tótújfalun keresztül Cereddel, s így a zsákutca jellege a leágazásoknak megszűnt. 1954-ben Szilas előnevet kapott, megkülönböztetésképpen a Borsod megyei Pogonypusztától.

4 MOL DL. 4870 sz. 1359 év. Nógrád Megyei Levéltár, a továbbiakban: NML. IV. 7a 4. sz. 1728. Pogony falu. PESTY Frigyes Földrajzi névgyűjtése. Kézirat. 1864. OSzK Nógrád vármegye, Pogony. 345. p. GYALAY Mihály: Magyar Igazgatástörténeti helységnév-lexikon. Bp. 1988. 345. p. 233