Archívum Supplementum ad honorem Béla Kovács dedicatum - A Heves Megyei Levéltár közleményei, különszám (Eger, 1993)

Szaniszló Ferenc: Gondolatok a levéltárügy szabályozásáról • 223

A két világháború között egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a generálisan rendezetlen levéltárügy az állami és a törvényhatósági érdekű levéltári őrizeten kivül maradt iratanyag pusztulását eredményezi vagy legalábbis eredményezheti. Levéltárosok és történészek több alkalommal tettek javaslatot egy, az európai gyakorlathoz igazodó levéltári törvény megalkotására, amely megnyugtatóan rendezné az önkormányzati és magánlevéltárak szakmai felügyeletét is. A levéltárpolitika célkitűzéseit Szabó István országos levéltárnok egy 1931-ben megjelent tanulmányában 3 pontban foglalta össze: „ 1. Állami levéltári kezelésbe vétele mindannak a folyó ügykezelésben már nem szükséges iratanyagnak, mely az országgyűlés, az állami kormányzat, bíráskodás és közigazgatás előző és jelenlegi hatóságainak, hivatalainak és intézményeinek, s az állami üzemek ügyvitelében jött létre, s amely azokra jog szerint szállott. 2. Állami levéltári felügyelet alá helyezése, szükség esetén állami levéltári kezelésbe vétele mindannak a folyó ügykezelésben már nem szükséges iratanyagnak, mely a hatósági önkormányzatok és testületek ügyvitelében jött létre, s amely a hatóságokra jog szerint szállott. 3. Intézményes elősegítése, s a lehetőség szerint biztosítása annak, hogy a nem állami és nem hatósági levéltárak a nemzeti kultúrjavak állagában fennmaradjanak. "

3 Az erőfeszítések nyomán 1943-ra a törvénytervezet lényeges elemei már elkészültek, de reménybeli megvalósításukat a háborús események meghiúsították. A közlevéltárak nem foglalkoztak a levéltáron kívüli iratanyaggal, nem is volt rá felhatalmazásuk, így az komoly károkat szenvedett. A háború alatti és utáni időszakban a lakosság érdektelensége miatt is sok történeti értékű irat elpusztult, mivel az elhagyott kastélyokban lévő családi levéltárakat, az uradalmak gazdasági iratait sok helyen tüzelőnek használták, de nem volt jobb a helyzet a vállalatok, üzemek irattáraiban sem. A magánlevéltárak pusztulásának a megakadályozására 1945 után több kezdeményezés történt,

4 de az első átfogó levéltári törvényünk csak 1947-ben jelent meg.

5 Ez a törvény mindössze 3 évig volt hatályban, ugyanis a társadalomban végbemenő gyors politikai és gazdasági változások a levéltárügy területén is új szabályozást eredményeztek. Ezt valósította meg az 1950. évi 29. sz. tvr. és a végrehajtására kiadott 1610-26/1950. (VII. 8.) VKM. számú rendelet, mely az 1947. évi szabályozás alapelveit átvette, de az őrzés tekintetében már lényegesen eltért attól, hiszen az állami, önkormányzati, magánlevéltári és egyéb irattári 3 SZABÓ, 213. 4 Pl. a 90544/1945. BM. sz. rendelet, a 4450/1945. ME. sz. rendelet. 5 1947. évi XXI. te. 224