Archívum Supplementum ad honorem Béla Kovács dedicatum - A Heves Megyei Levéltár közleményei, különszám (Eger, 1993)

Sugár István: Az egri vár 1552. évi ostromának sebesültjei halottai és sebészborbélyai • 189

tek sorából került Iá. Tízen egriek és a püspöki falvak parasztjai voltak, köztük egy asszony is. A számottevő sebesülések nagy része maradandó következménnyel járt. Tinódi Sebestyén úgy tapasztalta egri útja során, hogy ,Ja vak, csonka, sánta, béna. "

22 A segélyt kérők leírásából még részletesebb képet kapunk. A súlyosan sebesültek nemcsak lábfejüket, lábszárukat, karjukat, kezüket vagy az állcsontjukat veszítették el, de süketek vagy fél szemükre vakok maradtak Hosszú sorát találjuk a listában azoknak, akik „örökre nyomorékok" maradtak. Akadt olyan is, aki nemcsak egyik lábát, de a jobb kezét is elvesztette, sőt egy esetről tudunk, amikor a katona mindkét lábát térden alul a sebészborbélyoknak csonkolniok kellett. Az egri vár 1552. évi ostroma után tehát egész sor kisebb-nagyobb fokban nyomorék, vagy testileg súlyosan fogyatékos ember emlékeztetett a nagy küzdelemre. Adatok találhatók a túlélt sebesültek egy részéről készült listában költségeikről is. Eszerint az egyszerűbb sebek és kisebb égési sebek egyszeri orvosi ellátása utáni fizetés l-l forint volt, de súlyosabb esetekben már 2-4 forintot fizettek a betegek a sebészborbélyoknak. Néhány katona súlyos sebesülésének gyógykezelése (gégeroncsolódás, örökös nyomoréksággal kapcsolatos kézsérülés) már 5-6 forintba került. Láthatóan a tiszteknek többet kellett adniok a borbélymestereknek, mint az egyszerű katonáknak. Balogh András, akinek a fél szemét ütötte ki egy kődarab, s részleteiben ismeretlen sebesüléséből nem volt meggyógyítható, 12 forintot adott a seb észborbélynak kezelése fejében. Nagy Antal pedig, akinek a térdét és a mellkasát érte a puskalövés, 8 forinttal egyenlítette ki orvosi kezelése költségeit. A legmagasabb gyógykezelési költségről a vitéz lovastiszt, Budaházy István sebesülésének leírásából értesülünk. Egy puskagolyó felkarcsontján szilánkos törést okozott. A sebészborbély 5 csontszilánkot távolított el a sebből, mely minden bizonnyal maradandó elváltozással gyógyult. A gyógykezelése 28 forintjába került a hatlovas tisztnek, ami igen tekintélyes summa volt abban az időben. A nagy egri ostrom után a helyszínen adatok után járt Tinódi Sebestyén, a nyert értesülések alapján, imígyen állított örök emléket a sebesültek gyógykezelésén szorgalmatoskodó tizenhárom sebészborbélynak: „Sok sebösök az várban sívnak-rívnak, De az jó Istennek mind hálát adnak. Jó jámbor borbélymestörök forgódnak, Seb ősökhöz nagy szeretetvei nyúlnak."

23 22 TINÓDI, 1602. sor. 23 TINÓDI, 906-909. sorok. 198