Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 21. (Eger, 2018)
Varga Zsolt: Az Egri Református Egyházközség - alakulásától temploma felépítéséig
megoldására”. Mivel a Gólya utcai építkezés nem valósult meg, és a város nem fogadta el azt a javaslatot, hogy az Irgalmas utcában az ún. „Binet-telekből” kapjon az egyházközség az imaház udvarával összefüggő területet, 23500 pengőért megvették a Deák Ferenc 50. szám alatti ingatlant. A város képviselőtestülete a 9071 kgy. 135/1929. számú közgyűlési határozattal úgy döntött, az összeg nagy részét visszatéríti: 20000 pengőt szavazott meg, amennyiben a korábban a református egyházközségnek adományozott telek tulajdonjoga visszaszáll a városra.*4 1929. szeptember 28-án Eger város építészeti szakosztálya építési engedélyt adott Ray Rezső Vilmos89 90 budapesti műépítész templomtervére.91 A templom a Deák Ferenc utcai telek közepére épült, kétoldalt árkádos folyosókkal, melyek tűzfalként is szolgáltak. Az épület alatt pince volt, ebben helyezték el a léghűtéses fűtőberendezést. A templomtér 24 méter hosszú, 11,5 méter széles és 9,30 méter magas, a tornyot és az árkádokat cseréppel, és magát a 600 főnyi befogadóképességű templomot palával fedték.92 1930. november 25-én Tóth István lelkész jelentette, hogy a templom és mögötte a lelkészi lakás teljesen elkészült. A templom megépítésében kimagasló szerepet játszott Lipcsey Péter főgondnok, aki személyes összeköttetéseit is latba vetette. így nyerte meg a templomépítés ügyéhez Fledry Lőrincnek, Heves vármegye főispánjának, valamint az akkori közoktatási- és vallásügyi miniszternek, gróf Klebelsberg Kunónak a támogatását is. A miniszter 80 ezer pengő összegű segítséget nyújtott, mivel figyelembe vette, hogy a templom építésének első megindításánál a gyülekezet 1914-ben százezer korona értékben jegyzett hadikölcsönt, amely azután elértéktelenedett, elveszett. A Deák Ferenc utcai új neobarokk református templom az egri evangélikusok hathatós támogatásával, százezer pengő költséggel épült fel és 1930. december 7-én adták át rendeltetésének. A templom megáldása délelőtt 10 órakor kezdődött, előtte díszszázad sorakozott s a notabilitások sorában egyházi és világi elöljárók tucatjai voltak: Józan Miklós budapesti unitárius püspöki vikárius, báró Bottlik István református egyházmegyei gondnok és Izsák Gyula felsőházi tagok, Hedry Lőrinc Heves vármegye főispánja, Hevesy Gusztáv vármegyei főjegyző, Hedry Béla tábornok, állomásparancsnok, Trak Géza polgármester, Magyary Pál miniszteri tanácsos, 89 Uo. 90 Ray Rezső Vilmos (Budapest, 1876. jún. 26. - ?, 1939): építész, Rezső Lajos fia. Münchenben tanult, majd 1900-ban átvette atyja építészeti irodáját. Jelentősebb épületei: a budafoki Törley-gyár, kastély és mauzóleum keleties elemekből kialakított szecessziós stílusban (1910), a kolozsvári postapalota, a fiumei kivándorlók háza, a józsefvárosi telefonközpont, a pesterzsébeti és Örkényi református templom. Lásd Magyar életrajzi lexikon. https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon- 7428D/r-775E4/ray-rezso-vilmos-776EA/ [2018.06.05.] 91 Lásd az 5. sz. mellékletet. 92 MNL HML V.72.a. 6453/1929. 33
