Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 21. (Eger, 2018)
Mészáros Ádám: Dél-hevesi református egyházközségek a 18. században
gyülekezet temploma kőből épült, melyhez 1707-ben kőből tornyot is építettek.” A toronyban ekkor 3 harang volt. Mindezek mellett az egyházközségben természetesen papiak is létezett, amely fából épült, 2 szobából és 2 kamrából állt, tetejét náddal fedték. Állapotát tekintve rövid időn belül felújításra szorulóként tüntette fel a jegyzőkönyv. A parókiához kert és istálló is tartozott.22 23 A lelkészlakot nem sokkal később, 1757-ben teljesen felújították, de az építkezés gyenge volta miatt 1825-ben teljesen újjá kellett építeni.24 1774-ben az átányi hívek, látva a templomuk szűk voltát - melybe legjobb esetben is csak 280 fő fért be, a gyülekezet tagjainak száma pedig 1112 fő volt - annak kibővítését kérték.25 A tervrajzot és a kérelmet Mária Terézia jóváhagyta, azonban még 1776-ban is arról tudósít a jegyző, hogy a főszolgabíró, Ugronovics Kristóf nem tudott kimenni Átányba, hogy a tervrajz alapján a helyet kimérje. Az átányiak ekkor már jobbnak látták, ha újabb kérelmet küldenek az ügyben a királynőhöz.26 A gyülekezet az engedélyt 1779-ben kapta meg a templom építésére, melynek ellenére semmi sem történt az ügyben. Az átányi elöljáróság sürgetésére végül 1781. április 19-én tartott megyei gyűlésen elhatározták az átányi templom kibővítését, viszont az építkezést csak 2 évvel később, 1783 áprilisában kezdték el. A bővítés során a templom északi oldalát 4 öl szélességben toldották meg.2' A templombővítés kezdeményezésével párhuzamosan, 1777-ben sor került a torony renoválására is.28 Átány lakossága azonban annyira gyarapodott, hogy a 19. század hajnalára ismét szűknek bizonyult a templom, ugyanis 1801 -ben a helységben 1800 fő lakott, a templom viszont csak 800-1000 főt tudott befogadni. Az átányi gyülekezet tagjai tehát kérték a templomuk ismételt kibővítését, melyre az engedélyt meg is kapták, így az építkezést 1801 tavaszán elkezdték és őszre már be is fejezték. Ennek eredményeképpen a templom déli oldalát 6 öl szélességben toldották meg.29 A bővítés költségei 1000 rajnai forintot tettek ki, melyből Ráb Károly gyöngyösi kőműves 250, az ács 80, az asztalos pedig 135 rajnai forintot és 3 köböl búzát kapott. A templombővítés közben az 1777-ben felújított tornyot is lebontották és helyette úgynevezett sugártomyot építettek.30 22 SRKL A.1II.378. 1707. január 8. 23 Szederkényi 1893. 202; Dienes 2001b. 14. 24 Csengery 1879.11.16. 22. évf. 46. sz. 10. 25 Uő. 1879.11.02.22. évf. 44. sz. 10. 26 SRKL A.XVI.5636-5637. 1776. május 2. 27 1 öl = 1,90 méter 28 Csengery 1879.11.02. 22. évf. 44. sz. 10-11. 29 SRKL Egyházközségek iratai, Átány 1801-1954,1801. április 7. 30 Csengery 1879.11.02.22. évf. 44. sz. 11. A sugártorony kifejezéssel a népnyelv a magas, karcsú tornyokat illette. 89
