Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 21. (Eger, 2018)

Mészáros Ádám: Dél-hevesi református egyházközségek a 18. században

a gyülekezet lelkésze, továbbá megismerjük a neki járó javadalmakat is.11 Az 1665-ben tartott visitatio idején már Bagaméri István volt a prédikátor.12 A 17. században tehát a település református templommal, toronnyal, haranggal, parókiával is rendelkezett. Érdekes azonban, hogy egyik jegyzőkönyv sem tesz említést sem tanodáról, sem pedig iskolamesterről, melynek alapján feltételezhetjük, hogy iskola ekkor még nem volt a településen. 1665 után hosszú évtizedekig nincs információnk a közösségre vonatkozóan.

Atány lelkészei a 18. században

Az Átányban tevékenykedő lelkipásztorokról csak 1718-tól vannak bővebb ismereteink. Egy feljegyzésnek köszönhetően tudjuk, hogy 1718-ban a község lelkésze Füleki András lett, viszont azt nem tudjuk, meddig töltötte be a hivatalt. Utódja Körösi Deák Péter lett, akinek talán legfontosabb érdeme az anyakönyvezés megkezdése volt 1727-ben. A lelkész 1732-ben bekövetkezett halála után Tunyogi Miklós vette át a lelkészi hivatalt, és meglehetősen sokáig, 1752-ig töltötte be azt.13 Tunyogi Miklós prédikátorságának elején, 1733-ban a Gyöngyösön tartott vármegyei közgyűlés utasításának megfelelően megvizsgálták a Heves és Külső-Szolnok vármegyében található egyházak állapotát. Ennek köszönhetően az átányi egyházközségről is részletes képet kapunk, melyből megtudjuk, hogy Átányban a reformátusok a 18. század elején használatba vettek egy romos templomot, melyhez az összeírás előtt 26 évvel - vagyis 1707-ben - kőből egy 14 öl hosszú és 7 öl széles tornyot építettek.14 15 Az összeírás szerint a parókia jó állapotú, náddal fedett épület volt, 2 szobával és egy kamrával, melyhez kert és istálló is tartozott. A lelkész jövedelme 90 házaspár után páronként 2 kila búza és /2 kila árpa volt, a keresztelésekért egy kenyér és egy tyúk, temetésért 50 dénár járt. A párbéren és a stólán kívül a prédikátort illette még 10 szekér tűzifa, 5 szekér széna, valamint 8 köblös őszi és 6 köblös tavaszi vetés megmunkálása.13

Tunyogi Miklós halála után 1752-1773-ig Jósvai István lett a gyülekezet lelkésze.16 Prédikátorsága idején, 1754-ben újabb canonica visitatiot tartottak, az erről készült jegyzőkönyvből megismerjük, hogy milyen járandóságai voltak a

11 SRKL K.gg.II.6. Protocollum 1596-1650. Átány, 1639.

12 SRKL K.gg.II.7. Protocollum 1665-1669. Átány, 1665.

13 Csengery 1879.11.23. 22. évf. 47. sz. 13.

14 A torony mérete feltételezhetően lábban értendő, ugyanis 1 öl 1,9 méternek felel meg, így a torony 26 méter magas és 13 méter széles lett volna. Mivel az adatok Szederkényi Nándor munkájából származnak, az eredeti összeírás azonban már elveszett, így a mérték- egységet nem tudtuk ellenőrizni. Érdemes összevetni az átányi torony méreteit a Sarudon épített toronyéval, mely 13,5 láb magas és 6 láb széles volt. Mivel 1 láb 31,6 centiméternek felel meg, így az átányi torony 4,42 méter magas és 2,2 méter széles lehetett.

15 Szederkényi 1893. 202.

16 Csengery 1879.11.23. 22. évf. 47. sz. 13.

87