Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 21. (Eger, 2018)

Mészáros Ádám: Dél-hevesi református egyházközségek a 18. században

lelkésznek a 18. század közepén. Eszerint a lelkipásztort minden pártól 1 kila búza, 1 forint és 1 véka árpa illette. A párbér mellé kapott még 13 köböl vetést, 10 szekér tűzifát és ugyanennyi szénát. A lelkésznek kenderföldet is adtak, melynek megszántása az egyház feladata volt, stóladíj gyanánt pedig esketésenként és te­metésenként 3 máriást kellett fizetni, ami 1 vonásforintnak felelt meg.17 A keresz­telésekért a prédikátort tyúk, kenyér, valamint komapénz illette.18 Láthatjuk tehát, hogy 1733-hoz képest 1754-re apróbb változások történtek a lelkész javadalma­zásának terén. 1773-ban Jósvai István 21 évnyi lelkipásztorkodás után elhunyt, utóda 1773-ban Nyíri István lett, aki 1778-ig látta el a lelkészi teendőket. 1778-ban Szí­vós János személyében Átány új prédikátort kapott, aki hivatalát 1801-ben bekö­vetkezett haláláig töltötte be.19 Szívós János lelkészsége idején az átányi gyüleke­zet tagjai elégedetlenkedtek a lelkészi fizetéssel kapcsolatban, ugyanis túlzottan magasnak találták azt. Ezért 1783. április 12-én újra kellett szabályozni a lelkészi fizetést. Ennek köszönhetően a lelkésznek járó javadalomként minden párnak 2 véka búzát és 9 garast, nős szolgáknak és özvegyeknek csak 1 véka búzát és 13 Vi krajcárt kellett fizetni. A lelkésznek járt még 10 köböl vetőmag elvetéséhez ele­gendő földterület, melyet az egyház szántott meg. Ehhez társult még 10 szekér fa és 10 szekér széna, továbbá 16 zsák búza megőrlése. A bíró kötelessége volt a kenderföldet megszántatni. Stólajövedelemként temetésenként 3 máriás, esketé­senként a parasztoktól 3 máriás, a nemesektől 1 császártallér illette a lelkészt. A keresztelésekért pedig az egyházfinak évente kellett fizetnie 16 forintot, de 1790 után ez visszaállt a korábban is szedett 8 polturára és komapénzre.20 Láthatjuk tehát, hogy az 1754-ben kapott jusshoz képest a párbérként fizetendő készpénz mennyisége csökkent. Az 1754-ben fizetett 1 forint helyett 1783-ban már csak 9 garast kellett a lelkésznek adni, ami 27 krajcárnak felelt meg. Megfigyelhetjük azt is, hogy 1783-ban a párbérben már nem szerepel az árpa, illetve lelkésznek meg­munkált vetésterület mennyisége is csökkent. Ez a csökkenés már a szabályozás­kor szembetűnő volt, ezért hogy a hiányt pótolják, a 10 köbölnyi vetésen kívül még további 8 köbölnyi vetést munkált meg az egyház.21 Az egyházközség épületeinek állapota és felújítása A református közösség épületeiről az 1733-ban kelt összeírás, valamint az 1754-es egyházlátogatási jegyzőkönyv is tudósít bennünket. A források szerint a 17 A vonásforint régi magyar pénzegység volt, értéke 51 krajcárnak felelt meg. 18 A komapénz a keresztelések alkalmával a keresztszülők által adományozott pénzössze­get jelentette. Csengery 1879.10.26. 22. évf. 43. sz. 12. 19 Csengery 1879.11.23. 22. évf. 47. sz. 13. 20 Uő. 1879.10.26. 22. évf. 43. sz. 13. 21 Uo. 13. 88

Next

/
Oldalképek
Tartalom