Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 21. (Eger, 2018)
Mészáros Ádám: Dél-hevesi református egyházközségek a 18. században
azonban új irányvonalat vett az ellenreformáció, kezdetét vette a katolicizmus erőszakos eszközökkel való terjesztése. Az 1671-1681. közötti évtized a protestantizmus legsötétebb évtizede volt.3 1681-ben a soproni országgyűlésen engedményeket tettek a protestánsok számára, ugyanis a 25. te. a földesúri jog fenntartásával biztosította a szabad vallásgyakorlatot. Mindemellett a 26. te. rendelkezése szerint a protestánsok részére vissza kellett adni azokat a templomokat, amelyeket ők építettek, amennyiben azt nem szentelték még fel a katolikusok. Azokon a helyeken, ahol a templomok a katolikusok kezén maradtak, a protestánsok részére templom, parókia, illetve iskola építésére alkalmas területeket kellett biztosítani. A törvénycikk azokat a vármegyéket fel is sorolta, amelyek területén csak 2-2 helységben engedélyezte a protestánsoknak a templomok, iskolák, parókiák építését. Az ilyen helyeket arti- kuláris helyeknek nevezték. A törvénycikk azokban a vármegyékben, amelyek nem voltak felsorolva, a protestánsok kezében hagyta az általuk használt templomokat. A soproni országgyűlés ezen rendelkezések ellenére sem hozott enyhülést a protestánsok számára, ugyanis tovább folyt az erőszakos ellenreformáció. 1691- ben az Explanatio Leopoldina nevű törvénymagyarázat az 1681. évi 26. törvénycikknek olyan értelmezést adott, mely szerint a protestánsok szabad vallásgyakorlata csak az artikuláris helyeken lehetséges, a többi helyen csak magán vallásgyakorlatot engedélyeztek.4 Újabb fordulópont a Rákóczi-szabadságharc idejére tehető, amikor ismét biztosították a protestánsok szabad vallásgyakorlatát. Az intézkedésnek a protestánsok nem örülhettek sokáig, mert az 1715. évi 30. te. visszaállította az 1681-es állapotokat, a vallásügyi viták kivizsgálására pedig vallásügyi bizottságot küldött ki. A király úgy rendelkezett, hogy amíg ez a vallásügyi bizottság be nem fejezi munkáját, minden maradjon az 1715. évi törvényben meghatározottak szerint. A törvény által kijelölt vallásügyi bizottság 1721-ben ült össze Pesten, s innen származik a későbbi Pesti Commissio elnevezése is. A commissio működése egy évtizedig húzódott.5 Az 1731-es Carolina Resolutio is negatívan érintette a protestánsokat, mely az 1781-es türelmi rendelet kibocsátásáig volt érvényben. A rendelet csak az 1681. évi 26. törvénycikkben felsorolt artikuláris helyeken engedélyezte a protestánsok szabad vallásgyakorlatát, a többi helyen csak magán vallásgyakorlat volt lehetséges. Az utóbbiak esetében a kereszteléseket, esketéseket és temetéseket csak katolikus pap végezhette. A rendelet meghagyta ugyan a földesúri jogot, de a földesurak vallási kérdésekben csak királyi beleegyezéssel intézkedhettek. Pozitívum volt viszont a protestánsok számára, hogy a rendelet megengedte a szuperintendensek - püspökök - választását, így 1734-ben létrejöhetett a református 3 Makai 103-104. 4 Katus 102. 5 Uo. 103. 84
