Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 21. (Eger, 2018)
Szabó Jolán: A Gyöngyösi Református Egyházközség a 18. században
gerjesztette konfliktus miatt keletkezett: „...a curja* plébános miatt lett költségünk a káromoltatásink miatt Flor[enus] R[henensis]58 59 302..Még így is megmaradt az év zárásakor 228 forintjuk, így ez a tetemes kiadás sem nullázta le pénzkészletüket. Összegezve megállapítható, hogy az egyházközség az 1711 utáni évtized nehézségeit követően stabilizálta anyagi helyzetét, amely működését, ha nem is a korábbi korszak színvonalán, biztosította. Az egyházközség szervezete és tisztviselői ,,Árva egyház”, ,gyászos gyülekezet” - ezekkel a kifejezésekkel illették egyházközségüket a gyöngyösi reformátusok is 1711 után. Az elnevezés valóban jól kifejezi azt a helyzetet, amelybe a formálódóban lévő szervezetük került: lelkészüket elveszítve magukra maradtak. A lelkipásztor elvesztésével azonban nem szűnt meg a gyülekezet, ugyanis ebben az esetben a református egyház felfogásában az a „fontos alapelv jutott érvényre, hogy az egyházat nem a papok jelentik, hanem a gyülekezet. A gyülekezet, ha a szükség úgy kívánja, pap hiányában is egyház,”60 így ez érvényes volt a gyöngyösi gyülekezetre is. A református egyház szervezetében a legkisebb egységét jelentő egyház- községben az irányító, vezető, tanító szerep a lelkészé volt, ami azonban nem jelentett primátusságot, mint a római katolikus plébános esetében, és mellette világiakból álló segítői is voltak, akik az ügyintézésben részt vettek. Sok helyen ezt a szerepet a városi elöljáróság vállalta magára.61 Mivel Gyöngyösön a római katolikus egyház vezető státusza és dominanciája folyamatosan megmaradt, s a protestánsok részvételét a városigazgatásban az oppidum földesurai csak néhány hónapig tették lehetővé, az eklézsia ügyintézésében a magisztrátus semmiféle szerepet nem játszott.62 Ezt a feladatot Gyöngyösön az egyházközség gondnokai végezték. Városbeli működésükre a 17. század közepétől találhatók adatok, a jelentős vagyonnal rendelkező egyházközség gazdálkodását ők irányították. Már ekkor sem csak a gazdasági ügyek intézése tartozott feladatkörükbe, hanem a végrendeletek készítésében, azok végrehajtásában is közreműködtek.63 A lelkészük elűzését követően a gyülekezet ugyan lelki vezető nélkül maradt, azonban az egyházközség, mint szervezet tovább működött. Az elárvult eklézsia megmaradásának, fenntartásának és működése biztosításának feladata az 58 Curja vagy curia volt az egyik gúnyszó, mellyel a plébános javaslatára a reformátusokat csúfolták. Farkasvölgyi 190-191. 59 rajnai vagy rénes forint 60 Bíró-Szilágyi 74. 61 Rácz 90., Ruzsa-Nagy 40. http://www.uni-miskolc.hu/~egyhtort/cikkek/ruzsanagy.pdf [2018.03.22.] 62 Szabó 10-11. 63 Németh passim, Molnár 101-102. 61
