Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 21. (Eger, 2018)
Varga Zsolt: Az Egri Református Egyházközség - alakulásától temploma felépítéséig
protestáns egyház. A lelkész leszögezte: szó sincs egyesült protestáns egyházról. A leányegyház alapítását ő maga és Vasváry Károly ügyvéd kezdeményezte. 1860. augusztus 15-én hitfeleiket összegyűjtve gyűlést tartottak, melyre meghívták az Egerben hivatalt többnyire ideiglenesen betöltő, vagy ott üzleti ügyben tartózkodó csekély számú evangélikust is, és határozatot hoztak, melynek értelmében „ Egerben egy, a makiári helv. hitv38. anyaegyházhoz csatolandó helv. hitv. leányegyházat akarunk jelenleg alapítani és a vasárnapo- koni isteni tisztelet végrehajtásának, az illető lelkésznek, káplántartás és előfogat díjában 2 00 o. é.39forintot, az andornaki ref40 iskolatanítónak énekvezéri díj fejében pedig 50 o.é. forintot kívánunk kiszolgáltatni.”41 A probléma Tur- csányi Sándor ágostai hitű gondnok „egyesült protestáns egyház” definíciója miatt merült fel, aki Vasváry Károly lemondása után lett az egyházközség gondnoka, mivel a helvét hitvallásúak között alkalmas személyt nem találtak az összegyűlt 6000 Ft kezelésére. Prágay leszögezte: a kijelentésnek csak any- nyi jelentősége van, hogy a lutheránusok is részt vesznek az istentiszteleteken, élnek a papi szolgálattal, nekik úrvacsoraosztás alkalmával ostyát szolgáltatnak ki, és ha önkéntes fizetséggel hozzájárulnak az egyházi személyek évi díjához, azt elfogadják. A magyarországi lutheránusok 150 o.é. forinttal támogatták az egri leányegyházat. De Egerben kevés ágostai hitvallású élt. Főleg ideiglenesen kinevezett férfi hivatalnokok és vegyes házasságban élő nők, a leányegyház törzstagjai pedig mind helvét hitvallású egri lakosok voltak.42 A korban keletkezett iratok tanúsága szerint azonban Prágay érvelése nem állja meg a helyét. Ha formálisan egyesült református és evangélikus egyházról nem is beszélhetünk, a két felekezet sorsa majd egy évszázadon keresztül szorosan összefonódott. Az 1860. augusztus 15-i egyházalakító közgyűlésen a helvét és ágostai hitvallástételt követő lakosok közösen határoztak arról, hogy a makiári református anyaegyházhoz csatolt fiókegyházat fognak alapítani. Az 1863. augusztus 16-i egyháztanácsi ülésen, melyen megfogalmazták a református-evangélikus közös egyház hitelveit és egyházszervezeti kérdéseit is, leszögezték, hogy mindenkor az Egri Protestáns Egyház elnevezést használják, ezzel is jelezve a református-evangélikus gyülekezeti egységet és közösséget. 1861— 1864 között Prágay az anyakönyvi másodpéldányokat mint az egri helvét és ágostai leányegyház keresztelési, házassági és halotti anyakönyveit terjesztette a felsőbb hatóságok felé. 1865-től a megnevezésben az ágostai már nem szerepel, de továbbra is vegyes református és evangélikus anyakönyveket vezettek.43 38 helvét hitvallású 39 osztrák értékű 40 református 41 SRKL Zsoldos-gyűjtemény. C. LXXXIV. 41699/393. 42 Uo. 43 MNL HML 1V.416. 327. 20
