Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 21. (Eger, 2018)
Somoskői Viktor: A gyöngyösi evangélikusok templomépítési kísérlete
és iskolaépítési támogatások egyaránt hozzájárultak a felekezet hatékony működéséhez. Raffay Sándor püspök írja ekkoriban az evangélikus egyház helyzetéről hogy „ az állam nélkül mozdulni sem tudunk! ”16 Az 1930-as években a szórványok és a nagyobb gyülekezetek igényeinek kielégítése érdekében országosan több mint száz evangélikus imaház vagy templom épült. Többek között 1935-ben a hatvani és az egri evangélikus egyház is saját templommal gazdagodott. Ilyen körülmények mellett írta meg levelét 1935. február 13-án dr. Gene- sik Andor, magyar királyi egészségügyi főtanácsos, a mátrai Horty Miklós Szanatórium igazgató-főorvosa, egyben a gyöngyösi evangélikus egyház felügyelője, melyben hozzájárulást kért dr. Puky Árpád polgármestertől egy, az újonnan alakult egyházközösség által létesítendő templom költségeihez. Mint írja: „ Vallás, hit, templom a gyermekkorban annyira összeforrt fogalmak, hogy bajos azokat az átlagemberek számára, akik a vallás támaszaira elsősorban reászorulnak, egymástól elválasztani. A gyöngyösi evangélikusok nélkülözik a templomot, a kápolnát, mert a mostani helyzet, amidőn egyszerű termekben tartják vallási összejöveteleiket, a legelső időkre emlékeztet, amikor is - az üldöztetések miatt - csupán lopva elégíthették ki hitéleti szükségleteiket. De a református egyház vezetője számára sem kellemes megoldás a jelenlegi, amint azt több ízben megfigyelni volt alkalmam. Minthogy a református templom - bizonyos, előttem tiszteletben tartott elvi okoknál fogva - nem állhat az evangélikusok rendelkezésére, a további ellentétek, esetleges disszonanciák elkerülésére, mint egyedül egészséges megoldás, külön kápolna létesítése kínálkozik. Fentiektől eltekintve Gyöngyös város megint egy művészi kiképzésű középülettel gazdagodnék. Az építkezés maga, bármennyire szerény is lenne az: munkáskezeket foglalkoztatna. Hely bizonyára akadna és semmi kétségem nincs aziránt, hogy ilyet Gyöngyös város készséggel bocsátana rendelkezésünkre. De az egyéb igények sem látszanak teljesíthetetleneknek. ”17 Genesik kérésében hivatkozik egy jótéteményre is, melyet a város vezetése a római katolikus egyháznak nyújtott.18 Ezzel valószínűleg a polgármesternek az 1917-es nagy gyöngyösi tűzvész során elpusztult Szent Bertalan templom 1922-es felújításában játszott szerepére utalt. A levélre reagálva Gyöngyös város képviselő-testülete az 1935. május 19- én kiadott határozatában a gyöngyösi evangélikus egyház által létesítendő kápolna költségeihez való hozzájárulást „elsőrendű morális kötelezettségénekf ismerte el, és egy 500 négyszögöl nagyságú telek tulajdonjogát, illetve 5 éven keresztül 200 pengő építési hozzájárulást szavazott meg az egyház részére. A döntést a következőképpen indokolták: 16 Bencze 34. 17 MNLHMLV. 173. 2528/1942. 1-2. 18 Uo. 2. 176
