Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 21. (Eger, 2018)
Bodnár Krisztián: Heves és Külső-Szolnok vármegye követei az 1832-36. évi országgyűlés vallásügyi vitáiban
eltörlése is, amivel kapcsolatban Dobóczky közölte: ha a törvény ellenére visszaélés történik, arra nem a törvény eltörlése a megoldás. Azaz ezt felfoghatjuk az ősi alkotmányra való hivatkozás politikai nyelvének felhasználásaként is. (A korban sem volt ritka, hogy hol a törvények megőrzésének szükségességére, hol azok megváltoztathatóságára és a korszellemhez illő megváltoztatás jogosságára hivatkoztak, mikor melyik érvrendszer tűnt célravezetőbbnek. Mim György megfogalmazása szerint: ,glz országgyűlési viták tele vannak a régi alkotmányra, valamelyik hajdani törvényre történő hivatkozással, akár a reformokkal szemben vagy azok mellett.”66) A hevesi első követ ugyanebben a felszólalásában azt is kijelentette, hogy ha érvényesül a más vallásra való szabad átmenetei, akkor a csábításokat egyik vallásra sem lehet érteni.67 68 Kossuth a febmár 25-i országos ülés kapcsán ismét csak egy egyszerű tényt regisztrált: a Tagen-ügyben „szállottak még [...] Brezovay [...]”,68 azt nem találta érdemesnek a részletesebb lejegyzésre. E megnyilatkozásában a követ nem ismerte el Tagen eltávolításának közakarat voltát, és röviden a kimondott actio visszavonása mellett érvelt.69 Mindenesetre a hevesi követek a Böjtelő havi (vagyis febmár) 26-i jelentésükben „igen sajnos, és kellemetlen érzéssek' tudósították megyéjük rendjeit a Tagen-esetről, s részletesen ecsetelték a történteket.70 E beszámoló a március 2-i közgyűlésen került elő, ahol azonban egyszerűen csak tudomásul vették a lezajlott eseményeket, és semmilyen értékelő megjegyzést sem fűztek hozzájuk. A két követ újabb beszámolója - amelyet március 17-én olvastak fel a megyei rendek előtt - csatoltan tartalmazza az alsótáblának a főrendekhez szóló újabb üzenetét. Ebből kiderül, hogy a karoknak és rendeknek a vallási sérelmek ügyét felkaroló része az ember legszentebb jussai közé sorolta a vallásszabadságot, vagyis természetjogi alapokra is hivatkoztak. A továbbiakban a már ismert problémákat sorakoztatják fel (a reverzálisok megfosztják az érett gyermekeket a vallás szabad megválasztásától, törvénytelen és talált gyermekek vallási nevelése, a hatheti oktatás színlelt vallásosságot szülhet, vegyes vallású házaspárok válási ügyei, katolikusoknak protestáns templomba való „csábítása” miatti büntetések, a külföldi utazások tilalma stb.).71 Ezt követően hosszú, több hónapra elnyúló - és eredménytelen - üzenetváltás-sorozat indult meg az alsó- és a felsőtábla között. A karok és rendek több ízben is megpróbálták meggyőzni a főrendeket, hogy járuljanak hozzá a sérelmek megszüntetéséhez és a vallásszabadság biztosításához, de egy idő után csak az 66 Mim 34. 67 Országgyűlési jegyzőkönyv 1. köt. 172. 68 Kossuth 210. 69 Országgyűlési jegyzőkönyv 1. köt. 235. 70 MNL HML IV. 1 .e. 20.rsz. 8. sz. jelentés. 71 MNL HML IV. Le. 20. rsz. 9. sz. jelentés 163
