Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 21. (Eger, 2018)

Varga Zsolt: Az Egri Református Egyházközség - alakulásától temploma felépítéséig

dor jegyző megkötötték Fenessy Györggyel a város és a püspök közötti jogviszonyt szabályozó egyezséget. Ennek értelmében Eger eláll a szabad királyi városi jog, cím és pecsét használatától, a város magisztrátusa a püspök, mint földesúr által a magyar, német és egyesült rítusú rác lakosságból jelöltek közül szabadon lesz választható. Rendezték a püspöki udvarház, a malmok, a kocsmák, a piac, a szőlők, a bormérés, a cenzus, az úrbér, a pallosjog stb. kérdését, és írásba foglalták, hogy eretnekek és zsidók a városban nem telepedhetnek meg.13 Tehát az egyezmény szabályozta a város felekezeti és vallási viszonyait is. Egri polgár csak katolikus vallású lehetett és ebből vallási viszály is kerekedett. Egy egri jezsuita naplóban az 1693. évben feljegyezték, hogy a várőrség evangélikus vallású kapitánya, Ragályi György, aki részt vett már a vár ostromában is, azt követelte, hogy az általa hozott prédikátor szabad működési teret nyerjen a várban és városban. Ragályi azonban kénytelen volt visszakozni, tervéről lemondani.14

Ezt követően Egerben a 18. században és a 19. század elején sem volt református gyülekezeti élet, mindössze az egri vármegyei börtönben raboskodók lelki gondozását látta el a tiszanánai,1" majd az önálló anyaegyházzá akkor váló makiári református egyházközség lelkésze. 1820 áprilisában, Egerben tartott közgyűlésén Heves vármegye utasította az első alispánt és Fejér István főügyészt: gondoskodjanak arról, hogy a megyebeli rabok minden héten saját vallásuk szerint lelkipásztori tanításban részesüljenek. A vármegye szorgalmazta, hogy a köznép vegyen részt a pásztorok lelki tanításának hallgatásán, a népet gyakori templomjárásra, az anyákat pedig gyermekeik iskolába járására és a jó erkölcsben való nevelésre ösztönözték. A közgyűlés határozatot hozott arról, hogy mivel Egerben helybéli prédikátor nincs, a protestáns rabok oktatása végett a szomszédos településekről, Maklárról vagy más helyiségből kell kirendelni prédikátort. A lelkészek a bejárásért ingyen forspontot16 kapjanak, de mivel ez az adózó népre nézve szo13 MNL HML V.l.b. BI. 64/1695.

14 Szederkényi 1893. 19-20.

15 Kovács György tiszanánai prédikátor 1793. január 22-én kelt levelében kéri az egyházkerületet, hogy mentse fel egyes közterhek viselésétől (tanácskozásokon való részvétel, a parókiák és az iskolák látogatása a szokott időben), mivel Heves vármegye hatóságainak parancsából egy különleges kötelessége van: Eger városában, a vármegye tömlöcében „és mind a két m[él- tósájgos földes uraságnak tömlöceiben” fogvatartott rabokat minden esztendőben legalább háromszor tartozik meglátogatni. SRKL Zsoldos-gyűjtemény. A. XXIV. 9025.

16 A forspont vagy előfogat a jobbágyok egyik legsúlyosabb állami szolgáltatása, mely szerint a katonáknak, megyei tisztviselőknek, átutazóknak kötelesek voltak ingyen vagy meghatározott összegért fuvart kiállítani. Az előfogatadás a jobbágyokat gyakran a legnagyobb mezei munkák idején érte. Ilyenkor több napi távoliét vagy vonójószágainak agyon- fáradása, esetleg megsérülése, elpusztulása a hosszú úton nehezen pótolható veszteséget jelentett. Magyar Néprajzi Lexikon 1. köt. http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/l- 1849.html [2018.02.01.]

14