Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 21. (Eger, 2018)
Magyar Kata: Polgári Mihály, a felségsértéssel vádolt mezőtúri református prédikátor pere
értelmezése jelenik meg a templom- és iskolafoglalásoknak, hogy azokban a királynő kevésbé volt felelős, sokkal inkább a klérus és földesurak vezényelték azokat. A református vallás eltörlésére irányuló törekvés említését ezúttal a tanúk közül hárman is hallani vélték, köztük az a Hangyási István is, aki korábbi vallomásában arra esküdött, hogy ilyesmire nem emlékezett. A „ Mondotta-é elégednék-e meg a királyasszony azzal, hogy Isten a koronát a fejébe tette? ” kitételt ketten is úgy értelmezték, hogy a prédikátor azért könyörgött, hogy a katolikusok saját híveik számával elégedjenek meg, és a reformátusoknak hagyjanak békét. A királynőnél erősebb, őt trónjáról letaszítani képes hatalom vonatkozásában az érdemi válaszok között explicite nem került Isten megnevezésre, két tanú esetében is királyok királyaként vagy nagyobb felségként kerül definiálásra ezen hatalom. Endrédi Sámuel az egyházközség pásztora pedig egyenesen úgy emlékezett Polgári beszédének ezen elemére, hogy a prédikátor így fogalmazott: „Támaszthat az Isten oly potenst, ki a koronát, kiütheti fejéből ”, ami egyértelműen valamely földi hatalomként értelmezhető. Bár az egyházkerületi kihallgatás során a külső hatalom kérdéskörében adott válaszok fele - ami elemszámra még mindig csupán három - a Macdermoth által összefoglalt prédikációhoz közelített, figyelembe veendő, hogy a prédikáció és a kihallgatás után több mint kétszer annyi idő telt el, mint a vármegyei vallatások és a június 11-i istentisztelet között. A vármegyei kihallgatáshoz képest jóval kisebb számban meghallgatott tanúk ezért nem feltétlenül emlékeztek pontosabban Polgári beszédére, és utólagosan talán akaratlanul is úgy értelmezték a beszéd egyes pontjait, ahogyan azt a kérdésfeltevői értelmezés sugallta, valamint a láthatóan már augusztus elején terjedő felségsértésként értékelt megközelítés is előzetesen befolyásolhatta őket. A szökés Polgári a számára kedvezőként értékelhető tanúvallomások és Kállay Já- nosné - a bevezetésben említett - bizakodó hangvételű augusztus 1-jei levelének ellenére 1752. augusztus 15-éről 16-ára virradóra megszökött az egri börtönből, ahová a gyöngyösi kihallgatását követően zárták, és egy hónappal később már Boroszlóból adott hírt magáról hozzátartozóinak.81 Elhatározását azzal indokolta, hogy nem bízott az udvar kedvező ítéletében.82 Szökésével ügye új fordulatot vett, ha addig volt is esélye a vád alóli felmentésre, ezzel végleg megpecsételte sorsát. 81 MNLHML IV.l.b. 250/1753. 82 MNL HML IV.l.b. 250/1753. 1752. október 12-i levele feleségéhez az Odera melletti Frankfurtból. Lásd a levél teljes szövegét a Magyar Nemzeti Levéltár Heves Megyei Levéltárának 2018-ban megjelenő, „Forrásaink a reformációról. Dokumentumok az MNL Heves Megyei Levéltárából” című forráskiadványában. Továbbá idézi még Gáborjáni Szabó 101. 140
