Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 21. (Eger, 2018)
Magyar Kata: Polgári Mihály, a felségsértéssel vádolt mezőtúri református prédikátor pere
alapján jelent meg a kérdőpontok között a nem deklaráltan isteni eredetű, a királynő fejéről a koronát levenni képes külső hatalommal összekötve: „ Mondotta-e azt is: Én ugyan Őfelségét ezzel meg nem sértem, mindazál- tal elégedne meg, hogy Isten ő sz. felsége a koronát felbe helyeztette, és emlékezne meg eleirűl, kik vallásunkat manuteneálták,75 mert találkozhatik nálánál erősebb, aki a koronát feirül levegye? ” Polgári természetesen ezúttal is a saját kezűleg írt vallomása szövegéhez ragaszkodott. A tanúk között ugyancsak nem volt olyan, aki valamely külső, földi hatalomra értette volna azt, hogy a királynő uralkodásának véget vethet. Az érdemi választ adók döntő része ki is emelte, hogy a prédikátornak a per folyamán vitatott kijelentését Istenre vonatkoztatta. Néhányan a királyi hatalomra vonatkozó bibliarészletről még csak nem is asszociáltak Mária Teréziára, pusztán általánosságban értették azt az uralkodókra. Egyeseknek pedig annyi ragadt meg a beszéd ezen részéről, hogy a koronáról valamit mondott Polgári, de annak mondanivalója nem hagyott mély nyomokat bennük. Az ötödik kérdés tartalma a hatodik kérdésben tulajdonképpen a Polgáriféle prédikációszöveg alapján került megfogalmazásra: „ Mondotta-e azt is, hogy őfelsége emlékezzen arrúl, hogy igaz Istent tisztelő embereken uralkodik, és tegye szeme eleibe azokat a sz. írásbéli helyeket, melyek a királyokrúl tanítanak. Az Isten tészi a királyok feibe a koronát és ha törvénytelenül uralkodnak el is veheti? ” Polgári megerősítette, hogy a kérdésben feltett módon fogalmazott, és a tanúk közül sem akadt olyan, aki ellentmondott volna állításának, ha szó szerint nem is emlékeztek sokan, hogy pontosan, hogyan hangzott a prédikáció ezen részlete. A következőkben arról kérdezték a tanúkat, hogy milyen megfogalmazásban és kontextusban hozta fel a Habsburgok őseit Polgári prédikációjában: „Mondotta-e azt is, hogy kövesse dücsőséges és áldott emlékezetű eleit, atyáit, kik lelki szabadságunkat el nem vették? ” és „ Mondotta-e azt is: Gondolja meg Őfelsége Istennek azon dücsőséges házhoz való megköszönhetetlen kegyelmét, úgy s ennek előtte 300 esztendőkkel azon felséges ház fundálóját76 Rudolphust,77 hogy a Habspurgiai grófi vérbűi és házbúi császári méltóságra emelte?” A lelkész elismerte, hogy a kérdésekben feltettek elhangzottak, de az előbbi kapcsán hozzátette, hogy azt óhajként fogalmazta meg, az utóbbit pedig akként magyarázta, hogy azt a királynő dicséretének szánta. Mészáros András ugyanezen szempontok figyelembevételét tartotta említésre méltónak az elhangzottakkal kapcsolatban, vagyis a „stílus” és a „connexió” jelentőségét, melyekre ő már pontosan nem emlékezett. A kérdésekben foglaltak pontos felelevenítése a legtöbbeknek nehézséget okozott, de egyik tanú sem értelmezte a mondottakat úgy, hogy a grófi 75 manuteneálták (manuteneo, lat.): védelmezték 76 fundálóját (fundo, lat.): alapítóját 771. Rudolf német király (1273-1291), a Habsburg-ház első uralkodója. 138
