Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 21. (Eger, 2018)

Magyar Kata: Polgári Mihály, a felségsértéssel vádolt mezőtúri református prédikátor pere

és földinek bírái, igaz ítéletet tegyetek, igazságot szeressetek, az igaznak elnyo­mására ajándékot ne vegyetek, személyválogatók ne legyetek, özvegyet, árvát, sze­gényt, jövevényt, erőszakos emberektől megmentsetek, az élő Istennek rettenetes haragjától féljetek, az Istennek bűnbocsátó kegyelmét kérjétek, és a ti életeteknek hátravaló részére szentül, józanon és mértékletesen éljetek, talán a Jehova meg­kegyelmez tinéktek, és még a veszedelemtől ez ideig nem illetett népnek. ”30 Polgári Mihály nem lett derűlátóbb Mária Terézia trónra kerülését köve­tően sem. 1741. évi, már az uralkodóváltás utáni egyik könyörgésében ugyanis ismét a magyarság számára nyomorúságot hozó isteni büntetésként jeleníti meg az idegen uralmat: „ Ha pedig ellenben a te parancsolatidat megvetendi, és a te törvényedet megrontani kicsiny vagy alávaló dolognak ítéli lenni, mint megbán- tattatott Atya, a te népedtől te magadat megvonod, az ő engedetlenségéért különb- különbféle ostorozásiddal megostorozod, az idegeneknek nyomorgató kezeibe adod, akik mindaddig nyomorgattatják, míg az ő könyörgésének szavát kegyelme­sen meg nem hallgatod, és míg hatalmasom az ötét nyomorgatóknak kezekből ki nem szabadítod. ”31 A folytatásban pedig még tovább megy: kijelenti, hogy az Isten jogos bün­tetéseként a magyarságot sújtó idegen uralom a pusztulás szélére sodorta a nem­zetet, és könyörög az Úrhoz, hogy vagy szabadítsa fel a magyarságot az idegen hatalom alól vagy az uralkodót bírja könyörületességre: „már régtől fogva az ide- genekjnejk kemény uralkodása alá vettettünk, akiktől mint valamely igahordozó barmok keményen megterheltettünk, igen megerőtlenítettünk, mindenek csúfjaivá tétettettünk, és kicsiny híja, hogy már teljességgel meg nem emésztettünk. Megis­merjük és alázatosan meg is valljuk, hogy mindezeket a mi bűneinkért méltány szenvedjünk. ” „Engedd meg azért mi Istenünk (...), hogy a rajtunk uralko- dókjnajk hatalma alól vagy megmenekedjünk, vagy őtőllök könyörületességet nyerhessünk... ”32 1742. januári prédikációjában ismét előkerül az idegen uralomról vallott álláspontja: „sok ideje, hogy a mi nemzetünket az idegeneknek kemény uralkodása által nyomorgatod”.33 A három évig tartó vári tartózkodás után Polgári külföldi tanulmányútra indult az utrechti akadémiára. 1742. augusztus 24-én kelt útra Kunszentmiklósról, mely a peregrináció előtti gyűjtésének utolsó állomása volt. Bécset, Boroszlót el­hagyva Morvaországon és Szilézián át porosz területeken (pl. Frankfurt am Oder, Berlin) keresztül vezetett az útja. Boroszlón látta Nagy Frigyest, akinek megra­gadta puritánsága, kíséreténél is egyszerűbb öltözete. Utrechtbe végül 69 nappal indulása után Hamburgból hajózva érkezett meg. Tanulmányait november 4-én 30 Uo. 31 Uo. 32 Uo. 33 Uo. 126

Next

/
Oldalképek
Tartalom