Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 21. (Eger, 2018)
Magyar Kata: Polgári Mihály, a felségsértéssel vádolt mezőtúri református prédikátor pere
és földinek bírái, igaz ítéletet tegyetek, igazságot szeressetek, az igaznak elnyomására ajándékot ne vegyetek, személyválogatók ne legyetek, özvegyet, árvát, szegényt, jövevényt, erőszakos emberektől megmentsetek, az élő Istennek rettenetes haragjától féljetek, az Istennek bűnbocsátó kegyelmét kérjétek, és a ti életeteknek hátravaló részére szentül, józanon és mértékletesen éljetek, talán a Jehova megkegyelmez tinéktek, és még a veszedelemtől ez ideig nem illetett népnek. ”30 Polgári Mihály nem lett derűlátóbb Mária Terézia trónra kerülését követően sem. 1741. évi, már az uralkodóváltás utáni egyik könyörgésében ugyanis ismét a magyarság számára nyomorúságot hozó isteni büntetésként jeleníti meg az idegen uralmat: „ Ha pedig ellenben a te parancsolatidat megvetendi, és a te törvényedet megrontani kicsiny vagy alávaló dolognak ítéli lenni, mint megbán- tattatott Atya, a te népedtől te magadat megvonod, az ő engedetlenségéért különb- különbféle ostorozásiddal megostorozod, az idegeneknek nyomorgató kezeibe adod, akik mindaddig nyomorgattatják, míg az ő könyörgésének szavát kegyelmesen meg nem hallgatod, és míg hatalmasom az ötét nyomorgatóknak kezekből ki nem szabadítod. ”31 A folytatásban pedig még tovább megy: kijelenti, hogy az Isten jogos büntetéseként a magyarságot sújtó idegen uralom a pusztulás szélére sodorta a nemzetet, és könyörög az Úrhoz, hogy vagy szabadítsa fel a magyarságot az idegen hatalom alól vagy az uralkodót bírja könyörületességre: „már régtől fogva az ide- genekjnejk kemény uralkodása alá vettettünk, akiktől mint valamely igahordozó barmok keményen megterheltettünk, igen megerőtlenítettünk, mindenek csúfjaivá tétettettünk, és kicsiny híja, hogy már teljességgel meg nem emésztettünk. Megismerjük és alázatosan meg is valljuk, hogy mindezeket a mi bűneinkért méltány szenvedjünk. ” „Engedd meg azért mi Istenünk (...), hogy a rajtunk uralko- dókjnajk hatalma alól vagy megmenekedjünk, vagy őtőllök könyörületességet nyerhessünk... ”32 1742. januári prédikációjában ismét előkerül az idegen uralomról vallott álláspontja: „sok ideje, hogy a mi nemzetünket az idegeneknek kemény uralkodása által nyomorgatod”.33 A három évig tartó vári tartózkodás után Polgári külföldi tanulmányútra indult az utrechti akadémiára. 1742. augusztus 24-én kelt útra Kunszentmiklósról, mely a peregrináció előtti gyűjtésének utolsó állomása volt. Bécset, Boroszlót elhagyva Morvaországon és Szilézián át porosz területeken (pl. Frankfurt am Oder, Berlin) keresztül vezetett az útja. Boroszlón látta Nagy Frigyest, akinek megragadta puritánsága, kíséreténél is egyszerűbb öltözete. Utrechtbe végül 69 nappal indulása után Hamburgból hajózva érkezett meg. Tanulmányait november 4-én 30 Uo. 31 Uo. 32 Uo. 33 Uo. 126