Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 20. (Eger, 2013)
TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Kárbin Ákos: Az állam szerepe Eger város szőlészetének újjáépítésében • 71
képviselő is volt, akinek váratlan bekövetkező halálhíréről a városi közgyűlés is beszámolt.56 A szőlőművelés nehézségei Egerben 1898-ra felállították a vincellériskolát és megkezdték a szakemberek képzését. Mindemellett a szőlők újratelepítése is kielégítően haladt és az újszerű művelési mód is egyre terjedt a gazdák körében.57 1898. július 14-én a városi képviselőtestület jelentést tett a Galagonyási szőlőtelep állami kezelésbe vétele tárgyában.58 A közgyűlésnek ezt a jelentését, mely a szőlőtelep állami kezelésbe vételére vonatkozott, a földművelésügyi miniszter hagyta jóvá. Az állam felé pedig garanciát kellett adni, hogy a kincstár használati joga törvényileg biztosított legyen. Egerben folytatódott a szőlő- és borkultúra népszerűsítése körüli tevékenység. Az 1899. évi alispáni jelentés szerint a mezőgazdasági szakoktatásban nagyszámú előadást tartottak, különösen a szőlészet terén az egri vincellériskola tanárai a megye egész területén.59 A város korábbi országgyűlési képviselője, Szederkényi Nándor, akkor városi képviselő az 1900. január 20-ai képviselő- testületi ülésen a napirendi pontokat érintő tárgyalás előtt felszólalt az olasz borok vámjának felemelése céljából a kormányhoz intézendő felirat tárgyában.60 A hatalmas költséggel felújított egri szőlők termésének értékesítését nagyban akadályozta az a körülmény, hogy az olasz borokat 6 korona 40 fillér vám mellett óriási mennyiségben hozták forgalomba.61 Az olasz borok beözönlése folytán a hegyvidéki borok ára fokozatosan csökkent, és így a bortermelőket az a veszély fenyegette, hogy boraikat egyáltalán nem, vagy alacsony áron tudták csak értékesíteni. Szederkényi szólt arról, hogy ez a körülmény azokra a termelőkre nézve, akik szőlőik felújítására agrárkölcsönt vettek igénybe, könnyen végzetessé válhat, hiszen a kölcsön részleteit nem lettek volna képesek fizetni, így az újonnan beültetett szőlőtelepek csakhamar árverésre kerülhettek volna. A magyar és azon felül az egri bor védelme megkövetelte legfőképpen egy jóra56 HML V-71 13. rsz. 1899. április 8. Részlet szigeti Búzáth Lajos özvegyének a képviselő- testület által írt levélből: ,.Mélyen tisztelt Nagyságos asszony, azon csapás mely Nagyságodat és családját boldogult férje szigeti Búzáth Lajos úr elhunytával érte a város képviselőtestületét is mélyen megrendítette, mert a boldogult nemcsak e területnek, de városunk minden egyesületének, amely a szenvedő emberiség nyomorúságának enyhítését, vagy a közművelődés fejlesztését tűzte ki, buzgó önzetlen tevékeny tagja volt.'’ 57 Alispáni jelentés 1898. évi 58. 58 HML V-71 12. rsz. 1898. július 14. 59 Alispáni jelentés 1899. évi 64. 60 HML V-71 14. rsz. 1900. január 20. 61 Uo. 82
