Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 20. (Eger, 2013)

TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Kovács Melinda: Eger város címer- és pecséthasználata • 5

minden olyan privilégium, melyet az uralkodó az érintett földesúr beleegyezése nélkül adományoz, érvénytelen. A püspök kifogást emelt az udvarnál a szabad királyi pecsét használata miatt is. 1694-ben a püspöknek sikerült kiegyeznie a kincstárral, mire az uralkodó visszavonta Eger városától az akkor már általa is ideiglenesnek nevezett privilégiumokat és visszaállította Eger püspökének régi birtokjogát.5

Ebből az időből származó legkorábbi pecsétlenyomat egy 1697-es jegyzőkönyvön található. Kör alakú, a pecsétkép egy három bástyás várat ábrázol - a középső bástyán kapu - mely előtt egy jobbra néző egyszarvú ágaskodik, mellső lábaival egy pallost tart, melyre balról jobbra kígyó tekeredik. A pallos csúcsán egy hatágú csillag található, fölötte pedig sugarait szóró nap. A várfal fölött bal oldalon egy kiterjesztett szárnyú sas látható, amely karmai között egy nyitott könyvet tart. A pecsét felirata: „Sigillum episcopalis civitatis Agriensis E6

2. kép. Eger város 1697-ik évi 3. kép. Eger város 1699-ik évi

kerek pecsétlenyomata ovális pecsétlenyomata

1699-ből ovális pecsétnyomat maradt fenn egy tanúkihallgatási jegyzőkönyvön, amelyen a fent leírt pecsétkép ismétlődik. Ezeket az évszám nélküli pecséteket használta Eger városa a XVIII. század folyamán és a XIX. század elején.7

1846. május 24-én a városi tanács megbízása alapján Alexy Mihály városi főjegyző három egyforma pecsétet metszetett, Szabadalmas E: Eger várossá

5 Eger egyházmegye [2010. február 10.]

6HML V-l/b 2. rsz. B Il/a 91.

7HML V-l/b 2. rsz. B Il/b 158.

7