Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 20. (Eger, 2013)
TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Kárbin Ákos: Az állam szerepe Eger város szőlészetének újjáépítésében • 71
Az állami beavatkozás kezdete Az 1896. szeptember 4-ei tanácsülések jegyzőkönyve szerint Babócsay Sándor (1846-1930) Eger város képviselőtestületének tagja indítványt nyújtott be a testülethez az 1896. évi V. törvénycikk értelmében létesítendő szőlőtelepek egyikének Egerben leendő felállítása tárgyában.23 Az indítványnak a teljes szövegét elfogadták és felirat formájában fordultak a Földművelésügyi Minisztériumhoz. Ebben szólnak arról, hogy az egri borral nem sok más vidék bora veszi fel a versenyt, de a filoxéra miatt rengeteg termelő tönkrement. Eger szőlőhegyein 6 000 kataszteri holdnyi terület esett áldozatul a vésznek, a város vonzáskörzetébe24 eső falvakkal együtt 3CM0 000 kataszteri hold pusztult el. A filoxéra által a Magyar Királyság határain belül elpusztított 340 00025 holdnak az Eger és környéki települések teszik ki az egytized részét.26 1896. évi V. törvénycikk 1. paragrafusa alapján az egriek kérvényezték a kipusztult szőlők felújításához szükséges szőlővesszőknek és oltványoknak a jutányos áron való megvásárlását, mert arra a közgazdaságilag fontosabb bortermelő vidékeknek módjuk volt. Illetve kérték egy olyan új intézmény felállítását is, amely a szőlőművelés és szőlőtermesztés népszerűsítését és oktatását irányozta elő.27 Időközben a Bánffy-kormány választásokat írt ki 1896 októberében, melynek következtében Szederkényi Nándor (1838-1916) Eger város korábbi ország- gyűlési követét nem választották újra. Az addigi ellenzéki fészek megváltoztatva politikai orientációját, egyenesen a Szabadelvű Párt soraiból, egy minisztert választott meg követnek, Lukács László (1850-1932) személyében. A város sanyarú gazdasági helyzetén az addigi ellenzéki politika nem volt képes változtatni, így ez vezethetett odáig, hogy kormánypárti politikust választottak meg országgyűlési követnek. Kormánypárti erővel kíséreltek meg felülkerekedni a problémákon. Azt képzelték, hogy a pénzügyminiszter hathatós lobbytevékenységet tud kifejteni az egriek érdekében. Mindenesetre az újonnan összeülő képviselőház 1896. november 23-án megkezdte munkáját, amelyben Lukács László pénzügyminiszter Eger város képviseletét is ellátta. így került sor arra, hogy a földművelésügyi miniszter, Darányi Ignác, 1896. december 21-én leiratot küldött Eger város képviselőtestületének. Ezzel a leirattal az 1897. január 14-i közgyűlésen foglalkoztak, amelyen Darányinak a városi szőlőtelepnek az állami kezelésbe vételéről és vármegyei 23 HML V-71 10. rsz. 1896. szeptember 4. 24 Felnémet, Felsőtárkány, Novaj, Noszvaj, Bogács, Szomolya, Ostoros, Kistálya, An- domaktálya, Makiár, Kerecsend, Demjén, Feldebrő, Aldebrő, Egerszólát, Egerszalók, Szentmária, Verpelét, Egerbakta. 25 Vörös 324. 26 Lásd a 23. sz. lábjegyzetet! 27 Lásd a 23. sz. lábjegyzetet! 76
