Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 20. (Eger, 2013)
TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Kárbin Ákos: Az állam szerepe Eger város szőlészetének újjáépítésében • 71
sével fenyegette a phylloxera vastarixmelynek következtében azokat a szőlőket és kerteket, ahol a betegség felütötte a fejét, zár alá vették.15 Egerben 1888-ban a szőlővel beültetett föld nagysága 3 985, 30 kataszteri hold volt, ezzel szemben 1895-ben ez a szám 320-ra csökkent.16 Az ország éves bortermelése 1886-ban 3 932 755 hektoliter, azonban ez a szám 1892-ben 796 560 hektoliterre apadt.17 Kozári József számításai alapján pontosan rekonstruálta, hogy mekkora veszteség érte az egri gazdákat. A kataszteri munkálatok kapcsán a szőlőművelésből befolyt éves bevétel 1888-ban 46 161,60 forint, viszont 1895-ben már csak 3 766,40 forint nyereséggel zárták az évet a gazdák.18 Egerben a gazdaság helyzete tovább romlott, mivel 1890-re a filoxéra pusztítása elérte a mélypontját. A vármegyében csaknem teljesen kipusztult a szőlő.19 Zalár József (1825-1914) alispán az 1893. évi jelentésében említést tett arról, hogy a városban magyar szőlővesszőkkel próbálkoznak a filoxéra ellen, de ezt is jobbára nagyobb birtokosok teszik.20 Ezzel szemben csekély elmozdulás látszik az 1894- 1896 évek között a korábbi állapotokhoz képest. 1894-ben - úgy, mint 1893-ben Gyöngyös városa - az egriek is homokos talajon próbálkoztak szőlőültetéssel.21 A bortermést, amely csak kis területre szorítkozik, 1895-ben jó minőségűnek jelentette Zalár alispán, viszont a megye területén elkezdődött az új szőlőtőkék telepítése 1 583 kataszteri holdon, ebből Egerben 400 katasztrális holdon.22 Hellebronth Béla (1849-1900) új alispán 1896. évben azt a biztató jelentést írta, hogy „örvendetes lendületet nyert a szőlőművelés, új szőlőültetés az egri járásban, 149 hold.” Az új irány és a csekély, de bizonyos fokú eredmények még korántsem jelentették a teljes rekonstrukciót. Az országos politika homlokterébe került a szőlő és a vele kapcsolatos magyar gazdasági export potenciál kérdése, melyet az állam igyekezett elősegíteni. Ennek következtében a hatalom segítséget nyújtott azoknak a gazdáknak, akiknek a szőlője kipusztult a természeti csapás következtében. Erről az 1895. évi XIV. törvénycikk és az 1896. évi V. törvénycikk rendelkeztek, melyekről már fentebb említést is tettünk. Az utóbbi törvény adta lehetőséget az egriek is kihasználták. 15 Alispáni jelentés 1886. 48. 16 Kozári 136. 17 MKPü. 343. 18 Kozári 138. 19 Alispáni jelentés 1890. évi 46. 20 Alispáni jelentés 1893. évi 59. 21 Alispáni jelentés 1894. évi 53. 22 Alispáni jelentés 1895. évi 63. 75
