Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 20. (Eger, 2013)
TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Kárbin Ákos: Az állam szerepe Eger város szőlészetének újjáépítésében • 71
tölgyfa levelein élősködő Filloxera quercus alapján, s mivel a rovar szúrásai következtében a levelek elszáradtak, a görög phylloxera: levélszárító nevet adta neki.3 Mintegy 27 faja volt ismeretes, ezek nagy része a növényekben szemmel észlelhető kárt nem tett. De létezett egy faja, amely a szőlő gyökerén élt, a szőlőtőkékre nézve a legkárosabb hatású és szőlőművelésnek legnagyobb ellensége. A XIX. században ez nem egy specifikusan magyar jelenség, hanem az egész világon pusztító katasztrófa volt. A filoxérát 1858-1862 között hurcolták be, eredeti nevén Dactylosphaora vitifolii, a szőlővesszőkkel az Amerikai Egyesült Államokból Angliába és Franciaországba, azt követően Görögország kivételével, Európa minden bortermelő országán végigvonult pusztításával.4 Magyarországon először Pancsován fedezték fel 1875-ben, majd rohamosabb rombolását az 1880-as év elején kezdte meg, s a 80-as évek végére a szőlőterületek túlnyomó részét megsemmisítette.5 Magyarország szőlőterülete 1880-as évek derekán volt a legnagyobb kiterjedésű, 1886-ban 622 000 kataszteri hold.6 Egészen pontosan ez a szám 622 488 kataszteri holdat jelentett.7 Az 1880-1890-es években már az egész országban elterjedt s majd az addig immunisnak tartott futóhomokos területeken is károkat okozott a filoxéra. Az ártalom okozta méreteket az alábbi számok megkísérlik reprezentálni: 1895-ben 340 000 kataszteri hold szőlőt írtak össze, amely 45%-os veszteséget jelentett a fenti adatokhoz képest, mely összegbe nem számított bele a szőlőkultúra emlékét már csak szóban viselő 150 000 kataszteri hold parlag.8 A rovar életmódja és szaporodása bonyolult, különböző fejlődési stádiumai voltak, s ezek között legfontosabb az, amikor a szőlő gyökerein élt, és tett közvetlen kárt, míg a többi csak az által vált veszélyessé, hogy utódaik előbb- utóbb szintén a szőlő gyökerein élő alakokká fejlődtek. A filoxéra gyökérlakó alakja 0,5-1 cm hosszú, sárga, zömök termetű rovar, mely a hasi oldalán lévő szívó száj szervét a szőlő gyökerébe szúrva annak nedvéből táplálkozott. Rendkívüli szaporasága mellett a szőlő gyökereit annyira ellepte, hogy ennek következtében a tőke nem volt képes elég táplálékot felvenni és levelei megsárgultak. A folyamat nem állt meg, hajtásai évről évre satnyábbak lettek, míg végül 3-4 év, hűvösebb klíma alatt, vagy kedvező talajviszonyok mellett is valamivel hosszabb idő múltán kipusztult, elszáradt. A gyökérlakó filoxéra átlag négy hét alatt érte el teljes fejlettségét, majd minden párosodás nélküli átlag 50 petét rakott le. Szaporodása április végétől november végéig tartott, tehát éven3 RNL 7. 502. 4 Bodnár 153. 5 Máté 56. 6 Vörös 324. 7 Magyar Királyi Pénzügyminisztérium tízévi működése. 1905. 343. 8 Vörös 324. 72
